juhász ágnes munkahelyi egészségpszichológia - BME - Ergonómia ...

izonytalansága, lefokozás, kényszerű foglalkozásváltoztatás. A munkahelyi megterhelés
alkotói lehetnek: a műszakozás, a darabszámra fizetett munka, a zaj, a megterhelés
növekedése. A modell az erőfeszítésen és a jutalmon kívül egy megküzdési komponenst is
tartalmaz. Két megküzdési változót különböztettek meg: az ún. erőt – a nagy valószínűséggel
pozitív kimenetelű aktív erőfeszítéseket – és az ún. belemélyedést – a folyamatosan fenntartott
de sikertelen erőfeszítéseket és az ezekhez kapcsolódó negatív érzések állapotát -.
Feltételezések szerint a belemélyedés növeli a valószínűségét, hogy az adott egyén magas
megterhelés- alacsony jutalmak feletti kontroll kombinációját fogja átélni. A nagy erőfeszítés
lehet extrinsic (pl. munkaterhelés), vagy intrinsic (személyes megküzdési minta, pl. magas
kontroll-igény). Vizsgálatoknak sikerült igazolni, hogy a nagy erőfeszítés/kis jutalom jól előre
jelezte a szívkoszorúér betegségek előfordulását. Utóbbi egyben jelzi is a Siegrist modell
egyik korlátját, nevezetesen, hogy a munkahelyi körülményeknek csak a szívkoszorúér
betegségek előfordulására gyakorolt hatását vizsgálja, nem foglalkozik a pszichológiai
működésre, motivációra, aktivitásra, tanulásra és megküzdési mintázatokra gyakorolt
hatásokkal.
3.2. SZEMÉLY ÉS KÖRNYEZET ILLESZKEDÉSE
(Harrison, 1978 alapján)
A munkahelyi stressz egy másik nagy hatású modellje a személy és a környezet
illeszkedésére helyezi a hangsúlyt. A modellt a Michigani Egyetem kutatói fejlesztették ki, és
finomították, azóta is folyamatosan. Az elmélet szerint feszültség abból fakad, ha rossz az
illeszkedés a személy képességei, igényei és a konkrét munka elrendezés/jelleg vagy
munkakörnyezet között. Észrevehetjük, hogy ez szinte megfelel a stressz definíciójának
(alkalmazkodási kapacitás túlterhelése). Munkahelyi stressz szempontjából a személy és a
környezet között kétféle illeszkedés lehet fontos: a személy készségei, képességei mennyire
felelnek meg a munka által támasztott követelményeknek, illetve, hogy a munkahelyi
környezet mennyire ad lehetőséget a személy szükségleteinek, motivációinak kielégítésére. Jó
a személy és a környezet közti illeszkedés akkor, ha a munkahelyi környezet biztosítani tudja
a személy számára szükségletei kielégítését (pénz, társas kapcsolatok, teljesítmény-elérési
lehetőségek útján), és a személy is rendelkezik a tőle megkívánt készségekkel (pl. jó egészség
(!), számítógép-programozási ismeretek, stb.). A személy és a környezet közti illeszkedés
hiánya az igénybevétel különböző típusait eredményezi: pszichológiai igénybevételt
(munkahelyi elégedetlenség, szorongás, alvásproblémák), fiziológiai igénybevételt (magas
vérnyomás és koleszterin-szint), és az igénybevétel viselkedéses jegyeit (dohányzás, túl-evés).
43