juhász ágnes munkahelyi egészségpszichológia - BME - Ergonómia ...

történhet. Ebből a szempontból (is) különösen stresszkeltő például a mentősök, rendőrök
munkája, amelynek során bármikor előállhat vészhelyzet.
- Képességeink határait érintik, negatívan befolyásolhatják énképünket. Már a stressz
meghatározásában szerepelt, hogy úgy érezzük, meghaladja a rendelkezésünkre álló
erőforrásokat. Ebből következik, hogy viszonylag nagy a kudarc esélye, ami pedig
negatívan befolyásolhatja a magunkról kialakított képünket.
2.3.2. A STRESSZOROK LEHETSÉGES CSOPORTOSÍTÁSAI
Selye csoportosítása a stresszorokat az általuk kifejtett hatás pozitív vagy negatív
természete szerint két csoportba osztja (Kahn és Byosiere, 1992 alapján):
Az eustressz az önbeteljesítés stressze. Az ezt kiváltó stresszorok olyan aktivitások,
melyek az általa fontosnak tartott képességei alkalmazására késztetik az egyént, illetve arra,
hogy új képességeket szerezzen. Az ilyen stresszorok tehát hosszabb távon építően hatnak a
személyre.
A hatásában negatív stressz a distressz. Ez akkor lép fel, ha a stresszorral való
megküzdés során nincs lehetőség a meglévő képességek felhasználására, vagy újak
szerzésére, s ez hosszabb távon testi-lelki károsodáshoz vezet.
Az eustresszre példa lehet az, amikor egy zongoraművész egy nagyon fontos és
nagyon nehéz versenymű bemutatására készül. A feladat nehéz, ezért stresszkeltő, de
végrehajtása közben tökéletesednek a művész készségei, ami meg fogja könnyíteni a
következő előadásra való felkészülését. A distresszre példa egy olyan ismétlődő, monoton
munka végzése lehet, ami nem veszi igénybe a munkavégző képességeinek, készségeinek
felhasználást, sőt hosszabb távon inkább leépíti készségeit, igényeit, testi megbetegedésekhez
és az érzelmi élet elsivárosodásához vezetve.
A stresszorokat csoportosíthatjuk aszerint is, hogy már megtörtént-e a kellemetlen,
félelemkeltő esemény, vagy később fog megtörténni, illetve ettől nem függetlenül, hogy van-e
lehetőségünk megküzdeni vele (lásd a kognitív-tranzakcionalista modellt). Így Lazarus (1977,
idézi Herbert és Cohen, 1996) szerint megkülönböztetünk:
• végleges, visszafordíthatatlan károkat, veszteségeket,
• fenyegetéseket, melyek valamilyen kárnak, veszteségnek az elővételezései,
• és kihívásokat, vagyis olyan külső ingereket, megterheléseket, melyek a személy
növekedésének, gyarapodásának lehetőségét rejtik magukban.
A stresszorokat a szervezetre ható ingerek erőssége szerint is lehet csoportosítani,
jellemezni. Megállapíthatjuk, hogy a túl kevés és a túlzott ingerlés egyformán stresszkeltő
23