juhász ágnes munkahelyi egészségpszichológia - BME - Ergonómia ...

Népegészségi mutatók Magyarországon
Ma Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam nőknél 75,1 év,
férfiaknál 66,3 év (WHO, 2003).
A halálozások 91 százalékáért öt nagy betegségcsoport felelős (Barabás, 1997): (50%),
a daganatos betegségek (22%), az erőszakos halálokok (9%), az idült tüdőbetegségek (4%), a
májzsugor (4%) (Barabás, 1997 alapján). Ezek közül az első két és az utolsó csoportba tartozó
betegségeknek életmódbeli tényezőkkel való kapcsolatát rengeteg vizsgálatban kimutatták, de
még a balesetek sem függetlenek az életmódtól, az egészségviselkedéstől. (A nagy
epidemiológiai vizsgálatok az életmód vonatkozásában a következő kockázati tényezőket
szokták elsősorban vizsgálni: dohányzás, táplálkozás, alkoholfogyasztás, drog, testmozgás).
Az öngyilkosságok száma 1979-től 1998-ig jelentősen csökkent, de még így is az
összhalálozások 2,3%-át teszik ki (Demográfiai Évkönyv, 1999).
Leszögezhető, hogy ma a magyar lakosság életmódja nem alkalmas az egészség
megőrzésére és a hosszú élettartam biztosítására: A férfiak 25%-ának, a nők 33%-ának a
szükségesnél nagyobb az energia-bevitele (túl sok zsírt és cukrot fogyasztanak, kevés
összetett szénhidrátot, élelmirostot, vitamint). Az egészségtelen táplálkozás okai a nem
kielégítő ismeretek, a hagyományos ételek alacsony rost és vitamintartalma, az egészségtelen
ételeknek, alapanyagoknak az egészségeseknél alacsonyabb fogyasztói ára. A felnőtt lakosság
egy harmada dohányzik, a középkorú férfiaknak több mint a fele. Az egy főre jutó évi tömény
alkoholfogyasztás ma 11,5 liter (az ötvenes években ez 5 liter volt). 860 ezer főre tehető az
alkoholisták száma.
Ennek a katasztrofális helyzetnek az okai többfelé keresendők: a rossz életszínvonal,
az egészségügy összeomláshoz közeli állapota, a hagyományos közösségek felbomlása az
előző politikai rendszer alatt, a faluból a városba áramló munkavállalók adaptációs
nehézségei, a túlmunkák jelentette megterhelés ilyen potenciális okok lehetnek (Makara,
1994).
1.2.4.3. Az egészséggel kapcsolatos hiedelmek és az egészségviselkedés megváltoztatása
(Baum és mtsai, 1997 alapján)
A szerzők az egészséggel kapcsolatos hiedelmek és az egészségviselkedés
megváltoztatásának (vagyis az egészségnevelésnek) a módszereit két nagy csoportra osztják:
17