BCUCLUJ_FCS_BRV1240_2.pdf

SUNZ-SUÖR SUP—SUPER 687
care : obsum : ártani , káráralenni
: fcbûbeït, ЬіпЬегІіф, [фаЬІІсЬ
[lön. — nu sûntu , adeq: lipsescu:
desum : nintsen : fehlen,
nicht fenn. p. e. nu este prileju,
occasie : deest occasio : nintsen
alkalmatosság : ce ift Feine ©eíe=
Jtltbeit. 2) imi este queva, adeq:
amu vreo nevoe : malo quopiam
laboro ; bajom vágyon : eê
« mir (fehlt mir) Gtmaê. p- e.
que ţi (que ţi e) de plângi?
tjuid tibi est , cur fies ? mi bajod
vagyon, miért sirsz ? Wae
Mit bir, metrum roeinfr bu?— que
iau fostu lui Petru de au muritu
? quo morbo exstinctus est
Petrus? miben hólt meg Péter?
mi baja volt Péternek ? waê hat
bem фсіег gefehlt ? etc. 3) imi é
ste queva, adeq: imi ajunge :
satis hetbeo , mihi sujficit : ele
fem vagyon , kijövek : auêfom
mtn, genug haben, p. e. bani a
qtiesté abé imi voru fi de cale
pecunict haec vix sujficiet ad
iter ? ez a pénz nehezen lesz
elég, az útra: biefeö ©eíb wirb
füiiin uit 9ïeife 1)іпгеіфсп. 4) îmi
este de quineva , séu queva ,
adeq: írni pasa: V. Pasa. im-
Person: p. e. nu mi é de téne :
non laboro de te, non euro
te: nem gondolok véled: іф
(феге тіф піфі um Ьіф.
Sunzuéná, f. pl. ne. GttHte-tHZ
subst. V. Sánzuéná.
Sumi, nare, natu. Gäu , ндрі,
úr. verb. neutr. 1) vre unu clo
potu, glasu, etc. sono, soni
tum edo: hangzani, zengeni,
szállani : tönen, flingcu, fcbalíen,
lauten, ertínen, ег{фа11еп. 2) vreo
porunca, vreo serisóre : sono,
habeo : szóllani : lauten. Ital.
sonare.
Wra, /. pl re. GeoÁpz- subst
axilla : hónaly : bie 3(d)fe(. —
suptu suórá : cavum infra axillam
(subalare) : hónaly
alatt : bie ЩЛЩІи
Supá. f. Gönz- subst. adeq: zamá :
jus , jusculum : leves : bie up*
pe. Gall. soupe.
Şupariu , f. re, pl. vii. Швпдрюp
É. adj. adeq: poravu : Je rus ,
ferox , petulans : vad , szilaj,
pajkos: wtíb, mutl)ig, muthmilüg.
Supáru , rare, ratu. Génzp- et deriv.
V. Supéru.
Supéráciosu , f. ciósá , pl. şi, f. se.
GenzpzNÓc , No*cz- adj. ad moerorem
proclivis : könyen búsuló:
jur Sraurigfeit geneigt, ber Щ
2íí[ee ju J?erjen nimmt.
Supérare , f. pl. ári. G«nzp*pí'
subst. 1) adeq: întristare, méhnire
: tristitia , moeror , moe-
stitia, dolor : bú, búsulás
búsongás , szomorúság, keserűség:
ber Summer, ©dmterj, bie
Sraurtgfcit, ißetrübnifi.— 2) adeq:
baiu, nevoe, íntémplare, trista:
mol esti a , miseria, calamitas
: baj : baê Шідетаф. p. e.
amu o supérare : molestia quadam
vexor : egy bajom vagyon :
іф fyabe ein Ііпдетаф.
Supèratu, J. tá, pl. ţi, J. te.
GsnzpÁT. TZ- adj tristis, moestus,
moerens, dolens: bús,
szomorú, keserves: traurig, Oc»
trübt.
Supéru , rare , ratu. Génzp . рдрі,
рдт. I. verb. act. pre quineva :
contristo , moesto , moestijico ,
tristitia ( dolore ) adjicio : búsítani
, keseríteni , szomorítani .betrüben,
traurig (betrübt) тафеп.
11. neutr. mé supéru : 1) adeq;
mé cuprénde întristare: tristor,
centrist or , moerore (dolore,
tristitia ) adjicior : búsulni,
búsongani , keseregni, szomorkodni:
fkt) betrüben, befümmern,
traurig werben. 2) asupra cuiva :
indignor, irascor cuipiam :
megneheztelni , megharagudni
valakire: jürnen, 6ífe werben auf
Scmanben- « Lat. subiruscor.
mé supéru, Cic.
Şu-