TÖRTÉNETE j I

8
Iák, egyházjavak elvevése; a nép fanatikus üldöztetése s katonák által,
fegyverrel eszközölt erőszakos térítése. — Nemes-Ládony azonban
s valószínű Nagy-Geresd is, mint nemesi birtokosság, ugy látszik meg
lett kiméivé a fegyveres beavatkozásoktól; a lentebb közlött okmány
legalább azt látszik bizonyítani, hogy vallásgyakorlatukat s templomukat,
e gyászos időszak alatt is sikerült megtartaniok.
A hivatkozott okmány nem egyéb, mint egy bizonyítvány, melyet
Ns.-Ládony egyik volt lelkésze (az aláírás hiányzik) állított ki; — jóval
később ugyan (1721), — de mivel abban 1680-ra történik hivatkozás,
czélszerübbnek véltük e helyen közölni. Az eredeti kézirat szövege
így szól:
„En alább irt recognoscalom praesentibus hogy is jó keresztény
Lölköm isméreti szerint vallom az levelemben, hogy ennek előtte 1680-ik
esztendővel vüttenek engemet Nemes-Ládonyiak a Nemes-Ládonyi Eclesiában
ordinalis Prédikátornak S ott azt is de még annak előttö
is sok esztendőkkel szabad bíráson volt Nemes-Ládonyi Uraimnak
magok temploma is. Vallásoknak Exercitiumja mivel azon 1680-ik
esztendő előtt három esztendővel Schola mesterünk is volt a Nemes-
Ládonyi Uraimiek között S annak előttö is in Libero Religionis Suae
(vallásuk szabad gyakorlatában) voltak ő kegyelmek S arra is emlékezem
hogy engemet fölül meg irt Nemes-Ládonyi Uraimnak Gyarmati
János . . . (hiányzik a papir) Parocbiája eligett volt szegény idvezült
Ipam Uraimnak Néhai N. Péterfi Istvanal kölöt Laknom Meilyrül adom
ezen Recognititatotumot Act. Ostffy Asszony die 10 Marty 721
f esztendeig az után Berekalatt Molnár András ur kis házában
Laktam esztendeig mellyet is az Eclesia arendált meg öreg Istvanyi
Mihály eő kegyelmitül."
Ezen bizonyítványt tehát kétségtelenül egy lelkész irta, kit a nemes-ládonyi
gyülekezet 1680-ban rendes lelkészéül hozott. Tanúskodása
szerint bízvást feltehetjük, mennyiben 1680 előtt sok esztendőkről
beszél, — hogy Ns.-Ládonyban, az egyházi élet folytonossága, 1638-tól
fogva is meg volt 1680-ig. Ő maga is legalább két évet (1680—81)
töltött ott, mint lelkész, beleszámítva azt, midőn a lelkészlak leégése
után, egy évig Berekalatt lakott, — habár itt az időpontot szorosan
meghatározni nem lehet. Hogy a bizonyítvány irója aztán ugy kényszerült-e
elhagyni a gyülekezetet, vagy önkényt költözött át O.-Asszonyfára,
minderről az okmány világos tájékozást szintén nem nyújt.
Azonban e hézagot teljesen betöltik a később közlendő okmányok
adatai, melyeknek alapján egyelőre annyit jelezhetünk, hogy a nemesládonyi
gyülekezet az 1681-iki soproni országgyűlés után
is fen állt és saját templommal birt, — daczára az országgyűlés
által Sopronmegyében kijelelt nemeskéri és vadosfai két artikularis
templomnak.