TÖRTÉNETE j I

34
sohy oltárteritŐ; 6 darab nagyobbszerü fehér oltárteritŐ, egy piros
széllel; egy darab arany szegélyű kék, szószék-teritő; egy darab fekete
selyem kehelyteritő; egy darab szines kehelyteritő; egy darab avult
selyemkendő; egy darab virágos fekete selyem avult oltárkendő; hat
darab fehér kendő; két darab kehely alá való bevont fehér tábla.
Ujabb szerzemények: egy üveg csillár; s egy keresztelőkánna
chinai-ezüstből. — A levéltári szekrény, mely a gyülekezeti irattár
befogadására 1826. aug. 13. készült s jelenleg a szószék alatt van
elhelyezve, szintén emlitésre méltó.
Ezen kivül vannak egyéb aprólékos ingóságai is a gyülekezetnek,
miket azonban e helyen felsorolni szükségesnek nem tartunk.
6. Harangok. A gyülekezet 1787. aug. 5-én intézkedik első izben
a harangok iránt. Ekkor azt határozza, hogy a helybeli (n. geresdi)
katholikus templom tornyában levő nagyobb harangot, — mely közös
tulajdon volt, az itteni kath. egyház elöljáróitól a ns. ládonyi plébános
megkérdezése mellett, magához váltja. E közös harang 1604-ben szereztetett,
körirata: „Georg Arnolt in Wien gos mic 1604"; s részben még
a régi gyülekezet hagyománya volt.
Azonban a megkisérlett egyezkedés semmi eredményre nem vezetett.
Ekkor, november 14-én Szarka András (ügyvéd) a gyülekezet nevében
folyamodványt*) nyújtott be a megyéhez, — melyben kéri, hogy
miután a nagy-geresdi r. kath. s evang. egyházak hivei maguk közt
nem tudnak egyezségre lépni az iránt, hogy a közös harangot az evangélikusok
használhassák, — tegyen valami közvetitő intézkedést, hogy
a közös harangot: vagy használhassák az evangélikusok minden esetben,
vagy részüket fizessék ki a katholikusok.
A folyamodványnak eredménye az lett, hogy Nagy Sándor consiliárius
s első alispán egy adjunktusával s a ns. ládonyi plébánossal Geresdre
eljővén, mindkét felekezet hiveit reá birta, hogy a katholikus
atyafiak, az evángelikusoknak a közös harangból járó részöket pénzen
váltsák meg; ez utóbbiak aztán minden további jogukról Írásban lemondanak.
A kiegyezés 35 frtban történt meg, mit a katholikusok le is
fizettek.
Most a gyülekezet két harangnak öntetését határozta el, minthogy
az eddig használtatni szokott kis-geresdi harang, főkép szeles időben,
elégtelennek bizonyult.
Miután az adakozásokból szépen jött be pénz, s a „filiálisták távolról
is kivánják hallani a harang szózatját", — a következő 1788-ik
évi márcz. 24-én határoztatott, hogy a nagyobbik harang súlya legalább
két mázsa legyen. — E határozatot april 27-én oda módositották, hogy
a nagyobb harang 250 font, a kisebb körülbelül 140 font legyen. S
azonnal foglalót is küldtek Sopronba a harangöntőnek.
Május 31-én leállították a haranglábakat. Jun. 15-én a nagyobb,
272 fontos harangot Veres Tamás Sopronból meghozta. A körirat rajta :
*) Az eredeti latin szüv. 1. Conv. jkv. 20 sk. 11.