TÖRTÉNETE j I

10
Páll György, iványi lakos; 54 é. Tudja a Prédikátornak Szemerében
való lételét alkalmas időtől fogva, de valóságossan
hogy hány esztendeje lehet, mióta ott vagyon, azt nem tudja.
N. Nagy Anna, szemerei lakos, 65 é. Tudja, Bécs megszállása
alkalmatosságával (168 2. jul. 14.) Tököly idejében, hogy
ugyanannak követjei által rendeltettek biztosok u. m.: Mesterházy
Péter és Kis Miklós által foglaltattanak el hatalmasul Sopron
vármegyében a Répcze mellett levő templomok és azutátul
fogva annak ereivel ugy birták és birják is a Lutheránusok.
Hallotta másoktul, hogy szemerei prédikátor a pápista ünnepek megülését
meghagyta volna.
Ns. Torony Mária, 43 é. szemerei lakos. Tudja Magyarósy János
iskolamestert a török háború előtt Szemerében mesterül szolgálni.
Aláirva: Paulus Nagy jud. Cottus Sopr. Joannes Szabó jurassor
I. Cottus Sopr. Steph. Simaházy jur. Cottus Sopr. — S végül a hitelesitési
záradék s pecsét. Csepregh 1721 mart. 16. Ladislaus Csery jud.
Cottus Sopr."
A fentebbiekből, a négy első tanú vallomása alapján bizonyos az,
hogy Nigri eltávozása u t á n (1676.) t ö b b plebanus nemvolt
se Geresden se Ns. Ládonyban, hanem mind evang. lelkészek
s tanitók voltak. Ennek ugyan ellentmondani látszik a 6-ik
tanú vallomása, mely szerint „Bécs megszállása alkalmatosságával (1682
jul.) Tököly biztosai foglalták el a Répcze mellékén levő templomokat;"
— ez azonban nem zárja ki, hogy Ns. Ládony s N.-Geresd ne
lehetett volna már előbb, Tököly biztosainak támogatása
nélkül is templomainak birtokában. Sőt, miután Nigri
után több plebánus itt nem volt, bizonyos, hogy Ns. Ládony és N. Geresd
1676 óta folytonosan birta templomait. Lehet, hogy
Tököly biztosai több templomot (köztük a szemereit is) visszafoglaltak,
melyeket már az 1681. soproni országgyűlés előtt, vagy az a 1 a 11
vettek el a katholikusok; de a ns. ládonyi s nagy-geresdi templomokat
visszafoglalniok nem kellett, mert azok úgyis az ev. birtokában
maradtak. Ezen véleményt csak megerősiti az alább közlendő
Károly-féle rendelet, mely minden módon azt akarja bebizonyitani, hogy
az emiitett két templomot (1681 után) csakugyan Tököly biztosai —
tehát erőszakos forradalmárok — foglalták el, hogy igy azoknak
visszaadását a kath. részére, a törvényes s jogos eljárás színezetével
lássa el. Ez okmányból világosan ki fog tűnni, hogy N. Geresd és Ns.
Ládony, a sopronmegyei községek közt oly sajátlagos helyzetet vivott
ki, melynél fogva templomait, — az artikuláris templomok
mellett is — sikerült megtartania, — ugy hogy e részbeni előnyeit,
egészen külön királyi rendelet által kellett megsemmisíteni,
Egyébiránt már az 1681. s 1687-iki országgyűlések hangulata s
különösen az uralkodó I. Leopold ellenséges érzülete a prot. iránt,