TÖRTÉNETE j I

18
akarván. — részint a névszerint felsorolt sopronmegyei gyülekezetek
lajstromából, részint a megejtett vizsgálatok eredményéből s végre Nigri
volt geresdi pleb. vallomásának alapján, — hogy Geresd és Ládony
1681-ben nembirtaatemplomokatscsak később, Tököly
biztosai foglalták el azokat számára.
A mi a sopron-megyei kath. gyülekezeteket feltüntető névsor hitelességét
illeti, melyben — Sopron, Nemeskér és Vadosfa kivételével
— minden község (tehát Geresd és Ládony is) kath. gyanánt van
feltüntetve: elég egyszerűen utalnunk azon tényre, hogy az orsz. gyűlésen
domináló kath. többség, a protestánsok által névszerint elősorolt
888 prot. templom helyett, melyek tőlök elvétettek,
országszerte csak 2 2 templomot — nem visszaadatni —
hanem épithetni engedélyezett.
Hivatkozás történik továbbá a végzett — s részben maguk a panaszlók
által is teljesitett nyomozások eredményére, mint a melyek
kétségtelenné teszik, hogy a szóban levő templomok csak 1681. után,
s akkor is Tököly biztosai — tehát erőszakos forradalmárok — által
foglaltattak el.
E hivatkozás nem vonatkozhatik másra, mint a Berekalatt 1716.
szept. 23-án felvett vizsgálati jegyzőkönyvre, melyben Nagy Anna,
szemerei lakos 65 éves tanú azt vallja, hogy : Tököly biztosai által foglattattanak
el hatalmasul Sopron vármegyében a Répcze mellett
levő templomok. Úgyde e vallomás, melynek hitelességét egyébiránt
nincs okunk kétségbe vonni, — mig egyrészt Geresd és Ládonyról
külön egy szóval se tesz emlitést, — másrészt vonatkozhatik közelebbről
épen a szemerei — s ehez szomszédos templomokra, melyeknek sorsát
a tanú, maga is szemerei levén, kürülményesebben ismerhette, mint a
geresdi s ládonyiét. Sőt vallomását a „Répczemelléki templomokról"
annál általánosabban tehette, mivel egyéni tudatában eleitől fogva
élt azon bizonyosság, hogy Geresd és Ládony, templomainak folytonosan
birtokában volt. — De eltekintve mindettől, a hivatkozott vizsgálat
eredményében épen a vádolt n.-geresdi s ns.-ládonyi gyülekezetek
találják fel legnagyobb e r ő s s é g ü k e t, a mennyiben
— Nigri pleb. vallomásával szemben, melynek feltétlen igazsága
felől ezúttal nem akarunk nyilatkozni — négy tanú eskü alatt
bizonyitja, hogy Nigri eltávozása után (1676) „nem volt más pápista
pleb. a megirt Ns. Ládonyi és Nagy-Geresdi fárában,
hanem mind lutheránus mesterek és prédikátorok."
— Azonban a Felség Ítélete végre is máskép hangzott, s miután a
katonai brachium ellentmondást nem tűrt, a három evang. gyülekezet
végkép megfosztatott templomaitól.
Azonban a sújtott gyülekezetek még most sem szűntek meg,
széttépett reményeik utolsó szálaihoz tovább is ragaszkodni. A szomorú
katasztrófa után négy év múlva, 1721-ben találkozunk okmányainkban
ismét ügyökkel. Hogy a templomok elfoglaltatása a katonaság segédlete