TÖRTÉNETE j I

48
az „az csztörü alatt fekszik s már régebben történt adományozás utján
jutott a lelkész használatába". Arra nézve azonban, hogy az adományozást
kinek köszöni a gyülekezet s mikor történt az, sem az emiitett
okirat, sem a Convent jegyzőkönyve bővebb felvilágosítást nem ád.
Ezen kivül 1861 ben birtokában volt már a gyülekezetnek l'/ 2 hold
külbirtok. melyet a tagosztály alkalmával nyert",
Végül 1861. aug. 11-én, Nagy János r.-szemerei birtokos, s a gyülekezetnek
utóbb hitbuzgó felügyelője, azon nagy horderejű inditványnyal
lépett fel, hogy úgy a gyülekezet rendkivüli szükségleteinek
fedezésére, mint az egyházi hivatalnokok fizetésének javitására szerveztessék
egy önkéntes adakozás utján létesitendő gyülekezeti közalap. Az
indítványt a Convent magáévá tevén, bizottságot küldött ki, az e tárgybani
részletesebb javaslat kidolgozására,- illetőleg az 5000 frtra meghatározott
s szabad £ijánlat utján öt év alatt befizetendő alap létesítése végett.
A gyülekezet meghozta a kor igényelte nagy áldozatot fényes
tanújelét adván ez által annak, hogy benne az ősök áldozatkész szelleme
folyton él és munkál.
A munka 1866-ban befejeztetvén, a begyült alap felett a gyülekezet
jan. 12-én kelt „Alapítvány"levelében" rendelkezik tüzetesen.
A fontos okmány lényegileg a következőket tartalmazza:
„Alólirottak, mint az 1866-ik évben a nagy-geresdi ev. gyülekezetnek
elöljárói és tagjai, ezen soraink által adjuk örök emlékül azon
alapítványunkat, melynek elhatározása és létrejötte következőkép történt:
Az 1861-ik év ápr. 15-én Főtisztelendő Haubner Máté superintendens
urnák gyülekezetünkből történt elköltözése által lelkészi hivatalunk
üresedésbe jővén: a gyülekezetnek kellemetlenül kelle tapasztalnia, hogy
hiványát több lelkész, habár kisebb gyülekezetből hivatott is, nem fogadta
el. Ezen rendellenesség, melynél fogva a nagy-geresdi-, egyébiránt
fényes és előkelő hírben álló gyülekezetben az egyházi tisztviselők
fizetése, több másod-, sőt harmadrendű gyülekezetekben létezőnél is
kevesebb volt, onnét származott, hogy ez utóbbiakban az egyházi tisztviselők
anyagi állapota a tagosztályok alkalmával számukra kihasított
birtokrészek által tetemesen javíttatott, mig ez a nagy-geresdi gyülekezetben
— több fiók egyházakból álló tagozottsága miatt — nem történt.
Ezen körülményen akarván segíteni, fogadta el a gyülekezet, 1861
aug. 11-én Nagy János inditványát egy, közadakozás utján létesitendő
közalapra nézve, melynek összege 5000 frtban, befizetése öt évi egyenlő
részletben állapíttatott meg.
A közalap létesítésében legtöbbet fáradoztak s így méltók arra,
hogy nevük az utókor emlékének is átadassék :
Rupprecht Lajos az alapítvány pénztárnoka, Nagy János, Mesterházy
Pál, Fodor Pál, Karcsay Sándor, Patthy Sándor, Szarka Károly
ßs Lepossa Eajos urak.
Megállapittatott, hogy az alapítványi tőkéből a lelkészi hivatal