TÖRTÉNETE j I

38
XI. Lelkészek.
Az 1783. május 10-én közgyülésileg megalakult uj nagy-geresdi
gyülekezetnek első lelkésze:
1. Tatay Pál volt, ki 1783. junius 15 tői 1787. január 22-ig, szolgált.
Innen a ns. csói artikuláris gyülekezetbe távozott. Utánna jött:
2. Horváth Sámuel 1787. május 25-én, több tekintetben méltó
arra, hogy az utókor tisztelettel emlitse nevét. Annyit tudunk róla,
hogy 1778—1783 ig Palotán volt lelkész. Itt bámulatos szorgalommal
összegyűjtötte s megirta a gyülekezet történetét, 1702-től, egészen az ő
koráig, mely az akkori superintendens Nagy Istvánnak méltán kivivta
elismerését; ugyanott megépittette az uj diszes teplomot 1780-ban.
Innen Gyönkre távozván, itt érte a nagy-geresdi gyülekezet bizalma,
melyet el is fogadott. Tevékenységének Geresden is meghagyta nyomait.
Mint a soproni alsó egyházmegye jegyzője egy külön erre szánt
jegyzőkönyvben, roppant szorgalommal és pontossággal megirta nem
csak Geresdnek, hanem minden, ez egyházmegyében levő gyülekezetnek
történetét*), Geresdét 1783—1795-ig folytatja. A conventülések jegyzőkönyveit,
számadásait is, utói nem ért pontossággal s részletességgel
vezette. Geresdről 1798. Bakony-Tamásiba távozott a keresett lelkész.
Utóda lett:
3. Berky Mihály, kit 1798. julius 1-én a simonyi gyülekezetből
hoztak. Ez az 1801—18Ö2-ik évi insurrekcziónális nemesi seregnél tábori
lelkész is volt. Geresdről 1805. február 20-án a lovász patonai gyülekezetbe
távozott. Követte őt:
4. Halassy Mihály, ki 1805. május 23-án, Áldozó-Csötörtök
napján iktattatott hivatalába. Előzőleg gyönki, majd soproni magyar
lelkész s egyúttal a syntaxis tanára volt. O irta meg az 1813-ikévi Superintendensi
egyházlátogatás alkalmával, midőn ő az egyházmegye esperese
volt, a gyülekezet történetét, de szintén csak 1783-től kezdve. — Innen
1818-ban Kis-Péczre távozván**), — utódául 2
5. Illyés Pál (Edvi) candidátus hivatott 1818. augusztus 13-án.
Az irodalmi téren utóbb hirnévre szert tevő férfiú azonban Geresden,
épen irodalmi munkálkodása folytán, — a mennyiben az „1822-ben
Pozsony szabad királyi városában, nemzeti zsinatra összegyűlt Főtisztelendő
Papsághoz intézett", „A Catholica Magyar Egyház" czimü, s a
Tudományos Gyűjteményben közzétett dicsőitő ódája***) miatt, a hivek
előtt azon gyanúba jött, hogy a katholikus vallásra akar áttérni, —
teljesen elvesztette hivei rokonszenvét s bizalmát, ugy annyira, hogy
az 1823. ápril 26-án tartott Convent bizottságot küldött ki a superintendensi
hivatalhoz, Illyés Pálnak mihamarábbi végleges elmozdittatá-
*) E jkv. romjai levéltárunkban feltalálhatók.
**) L. 1822. aug. 13. egyh. lát. jkv. 2. p.
***) Conv. jkv. 124—27 1.