TÖRTÉNETE j I

12
Kétségtelen ez abból, hogy a jelzett évben Geresden még
hivatalos egyházlátogatás történt. Álljon itt, az ez alkalommal,
1714. april 30-án felvett latin szövegű jegyzőkönyv, kivonatos
forditásban.
„Az 1714-ik év apr. 30-án vízitáltatott meg a nagy-geresdi gyülekezet,
nemes Sopron-vármegyében. — Ez a gyülekezet Szt. István
magyar királynak van dedikálva. Van temploma, sindelyes tetővel, kő
toronynyal, egy haranggal; a szószék kőből van, a karzat fából, egy
oltára a szt. kereszttel. A gyülekezet az ágost. hitvallást követi sok
évektől fogva. — A gyülekezet javai és eszközei: Kehely, érez tálacskával,
a kehelyre 3 kendővel, 3 teritő, kézi kendő. — Jövedelme
a gyülekezetnek nincs. — A lelkészi hivatal jövedelme: Van 20 hold
szántófölde, köriilbelől 20 köböl bevétele. A parochia földjeit a földmivesek
szántják stb. A jobb telkesek egy köböl, a közbirtokosok
köböl, a kistelkesek
! / 4 köböl gabonát, a szegényebbek 25 dénárt adnak.
A lelkész stólái: keresztelésért 1 kenyér s egy tyúk; egyháztól kibocsátásért
5 dénár; esketésért 25 dénár; halott elkísérésért régi szokás
szerint 12 dénár. — E hivatalt szolgálja Tatay István lelkész, magyar,
Tata falubeli, Sopron-megyei, ágost. hitv., 57 éves. Ugyanazon
stólái vannak, mint Ns. Ládonyban. — Az iskolatanitó Sartorius
Márton, tót, Kis-Zelő falubeli, Nógrádmegyében, 20 éves,
ágost. hitv. — Fizetése a lelkészé szerint van aránylagosan megállapítva.
Egy földjét a földmivesek szántják stb. Éneklésért, ha a halott
felett virraszt is a temetésig, az elkíséréssel együtt 48 dénár; ha csak
elkíséri, 12 dénár; a gyermekek oktatásáért negyedévenkint 25 dénár.
Az iskolaházat konyhával birja, mely tőszomszédságban, vagyis ugyanazon
telken van a lelkész házával. — Ide tartozik filiaképen Kis-Geresd,
honnan ugyanazon fizetést kapják, mint a n. geresdi anyaegyházban.
— Hogy a jelen másolat az eredetivel mindenben megegyez, hítelesen
bizonyítom. Act. Jaurinii (Győr) d. 28 Octobris 1719 Stephanus
Kontor V. Gralis Jaurini m. p. L. S."
Ezen egyházlátogatás után még három évig, vagyis 1717.
apr. 19. a hires Károly-féle rendelet kiadásáig volt a n.-geresdi
s ns. ládonyi templom az evangélikusok birtokában, a
midőn azok tőlök katonai karhatalommal végkép elvétettek s lelkészeik,
tanítóik elűzettek.
IV. A templomok elvétele.
A n. geresdi s nemes-ládonyi templomok sorsát végre egy vonással
eldöntötte az 1717. apr. 19. kiadott kir. rendelet. E terjedelmes latin
szövegű leirat kizárólag a n. geresdi, ns. ládonyi és sobori templomok
ügyével foglalkozik s az ellenfél informácziói alapján sok tekintetben
más világításban tünteti föl a helyzetet, mint fentebb, adatok