bereczki máté és dörgő dániel levelezése i - Verseghy Ferenc ...
bereczki máté és dörgő dániel levelezése i - Verseghy Ferenc ...
bereczki máté és dörgő dániel levelezése i - Verseghy Ferenc ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A LEVELEZÉSBEN ELŐFORDULÓ GYÜMÖLCSFAJTÁK<br />
http://books.google.fr/books?id=7A8DAAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=editions:0TyCiZOnDTRWkU&lr=&<br />
as_brr=1#v=onepage&q=Hardenpont&f=false;<br />
AQUARELLE VERGER 1. kötet, 13. kép<br />
http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/13BeurredHardenpont-Besisanspareil.JPG<br />
Hardenpont ízletese (körte) = (Szinonima: Délices d'Hardenpont, Hardenpont's<br />
Leckerbissen, Délices d'Hardenpont belge, Archiduc Charles (=Károly<br />
főherczeg.) BERECZKI 1. 1877. 195. p. „E kitűnő csemegekörtefajt Hardenpont apát<br />
nyerte magról Belgiumban 1759-ben. Du Mortier, a belga gyümölcs<strong>és</strong>zek nestora, ezt<br />
tartja a körték királyának. A francziák Archiduc Charles (= Károly főherczeg) neve alatt<br />
teny<strong>és</strong>ztik <strong>és</strong> terjesztik e fajt Leroy szerint azért, hogy egy másik, tőle eg<strong>és</strong>zen különböző<br />
körtével, mely Angers-ból szintén „Hardenpont Ízletese" név alatt kezdett elterjedni,<br />
össze ne téveszszék. Ojtóvesszejét fönebbi neve alatt Bátorkesziből 1865-ben, »Károly<br />
főherczeg« név alatt pedig Reutlingenből 1872-ben kaptam. BM.”; AQUARELLE<br />
VERGER 3. kötet 11. kép<br />
http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol3/images/fullsize/11DelicesDHardenpont.JPG;<br />
LEMGO http://www.obstsortendatenbank.de/hardenponts_leckerbissen.htm<br />
Hardenpont k<strong>és</strong>ei vajoncza körte = (Szinonima: Bon-Chrétien de Rans, Hardenponts<br />
späte Winterbutterbirn, Beurré de Rance, Hardenpont de printemps, Beurré de<br />
Noirchain, Späte Hardenpont). BERECZKI 3. 1884. 237. p. „E jeles körtét, Du<br />
Mortier szerint, Hardenpont apát nyerte magról, Monsban (Belgium), 1760 körül s<br />
»Beurré rance –Kozmás vajoncz«— név alatt kezdette elterjeszteni [*Mikép Du Mortier<br />
»Pomone tournaisienne« czimű munkájában mondja, Hardenpont azért nevezte így el e<br />
körtefajt; mert a teljes erőben levő, fiatal fa gyümölcsei izlel<strong>és</strong>kor rendszerint kozmás<br />
utóízt hagynak a szájban, mi azonban idősebb fák gyümölcsénél már nem tapasztalható.].<br />
Ez a szokatlan elnevez<strong>és</strong> volt aztán oka annak, hogy a gyümölcs eredetét nem ismerő,<br />
más országbeli gyümölcs<strong>és</strong>zek más <strong>és</strong> más, helyesebbnek látszó név alatt lépteték föl e<br />
körtefajt s hasonneveinek számát nagyon fölszaporították. Ojtóvesszejét 1874-ben kaptam<br />
a Simon-Louis testvérektől Plantièresből. BM.”<br />
AQUARELLES VERGER<br />
http://pomologie.com/oc/mas/aquarelles/vol1/images/fullsize/03BonChretiendeRans.JPG<br />
VERGER – MAS http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1029.JPG;<br />
http://www.pomologie.com/oc/mas/verger/tome1/images/fullsize/vt1030.JPG<br />
LEMGO http://www.obstsortendatenbank.de/spaete_hardenpont.htm<br />
Hardenpont vajoncza (körte) = (Szinonima: Beurré Hardenpont, Hardenpont's<br />
Winterbutterbirne, Ferdinánd korona örökös, Kronprinz Ferdinand, Beurré<br />
d'Aremberg, Beurré d'Arenberg des Francais, Got Luc de Cambron, Gloutmorceau,<br />
Beurré Lombard, Kronprinz Ferdinand von Oesterreich, stb.).<br />
BERECZKI 1. 1877. 261. p. „Mintegy másfél századdal ezelőtt a belga gyümölcs<strong>és</strong>zet<br />
atyja, Hardenpont Miklós apát nyerte magról, Mons városa melletti kertében. Hogy ez<br />
igy van, arról a művelt világ gyümölcs<strong>és</strong>zei napjainkban már mind meg vannak győződve.<br />
Nálunk azonban Dr. Entz, ki e körtét »Ferdinánd korona örökös« név alatt leírta<br />
(Kert. füz. V. 71.) a világ valamennyi gyümölcs<strong>és</strong>zeti íróival ellenkezöleg — hivatkozva<br />
Czukor János hódmező-vásárhelyi gyógyszer<strong>és</strong>z egyik levelére is, — oly dolgokat beszél<br />
el a körte eredetéről, melyek minden elfogadható alapot nélkülöznek. Szeretné ugyanis<br />
kisütni, hogy e körte hazánkban a rómaiak idejétől fogva el van már terjedve <strong>és</strong> nem más,<br />
mint a »Téli Kálmán körte« (Bon chrétien d'hiver), melyet, mikép az általa idézett levél<br />
mondja, Diel »30 évig hasztalan hajhászott eg<strong>és</strong>z Európában, sehogy sem tehetvén szert<br />
a Quintinye által magasztalt valódi Bon chrétien d'hiver-re.« Azonban, már maga, a levélnek<br />
eme néhány szóból álló passusa eléggé meggyőzhet bennünket arról, hogy mennyi<br />
hitelt adhatunk e mes<strong>és</strong> elbeszél<strong>és</strong>nek? Diel ugyanis a valódi »Téli Kálmán körtét (Bonchrétien<br />
d'hiver)« soha sem hajhászta; mert ő azt igen jól ismerte s »Kernobstsorten«<br />
czímű művében (II. 169.) körülményesen is leírta, a hol aztán magának, Quintinye-nek<br />
könyvéből bebizonyítja, hogy azon körtét maga, Quintinye sem magasztalta annyira,<br />
mint azt Dr. Entz <strong>és</strong> Czukor János hinni szeretnék. Nem is téveszthető az össze sem<br />
gyümölcsei, sem növényzetére nézve a »Hardenpont vajonczá«-val, melyet Diel idézett<br />
46
Change language