statusgyülések - MEK

137
40. Folytattatik a bizottmányi szezkezet olvasása az egyházmegyei
kebli ügyekre uézt
1) Egyházmegye gyűlés rendezése tárgyában:
A szerkezettel egyértelmileg határoztattott, miszerint:
A megye gyűlésnek nép képviseleti alapon kelletvén alakulni,
ez okból
a) mind azok, kik a nép képviseleti választásról szollo
1847—48-dik magyar boni 5-dik törvény czikk szerént a
polgárzatban választási képességgel birnak, valamint a tiszti rangú
Catholicus hivatalnokok s patronatusi joggal biró egyének, az
egjház megyei gynlésen választási képeséggel birandanak, a
bányavidéki só és székely kisebb helységekre nézt azon módosítással
miszerint ott minden önálló gazda egyszersmind megyegyűlési
választó lészen.
b) A választási képeséggel biró egyének, a Városi vagy
falnsi népességhez képest — magok köréből nagyobb vagy
kissebb — de állandó képviseletet választanak.
c) A teljes megyei választó testület csak a plébános,
gondnok, kántor, egyházfiak, képviselő bizottmányi s más egyházi
s iskolai választások esetében, és az egész megyét érdeklő
fontosabb dolgokban gyűl össze; a megyei választók által választott
állandó képviselő bizottmány pedig mindanyiszor, meny *
nyiszer azt az elintezendő kebli ügyek szükségessé teszik. —
d) A teljes megye gyüiése vagy képviselő biztosság egybenhivását
a helybeli plébános a gondnokkal együtt intézik el ;
ha a plébános a gyűlés tartásába belé nem egyezne, joga lesz
a gondnokuak megye gyűlést hirdetni, s tartani valamint
viszont:
c.) Megye gyűlés elnöke a kelyi plébános vagy gondnok,
vagy hol gondnok nincs, a főmegyebiró; midőn a gyűlésben
mind ketten jelen vannak a plébános elnököl, ennek jelennem
létében a gondnok. —
f.) Az állandó képviselő bizottmány feladata a megye
ügyeiről felelőssége alatt intézkedni.
g.) a teljes megye gyűlésen választandó gondnok kine
vezése, megerősítése, a megyés püspököt illeti; a megye birák
megerősítése pedig régi gyakorlat szerént az Esperes joga
lészen.