statusgyülések - MEK

4
ványaink állásáról értekeznénk, azon aggasztó eredményhez
jutottunk, hogy egyházi, iskolai és alapítványi vagyonunk hanyatlásnak
indult, a nevelésügy felvirágzása folytonos akadályokkal
küzd, és vallásos életünkben az egyházi közügyek iránti
közönbösség roppant mérvben terjed; vagyonunk kincstári kezelés
alatt van, hol az a rendszer nehézkességénél fogva nem
gyarapodik, hanem naponta apad, a nevelés és oktatás
körül nem tehetjük meg a czélszerü javításokat és reformokat,
részint mivel csökkent jövedelmünk nem képes fedezni a szükséges
költségeket, részint mivel az iskolai Ugy rendezésébe befolyásunk
nem lehet, és főpásztorunk is e tekintetben sokféleképen
korlátoltatik ; végre nincsen kifejlődve közöttünk a tes
tületi szellem, mely a közügyek iránt érdekeltséget kelt fel,
és legbiztosabb óvszer a terjedő indifferentismus ellen.
Mindezen bajokon csak egyházi és iskolai autonomiánk
teljes helyreállítása segíthet, melyre most annál nagyobb szükség
van, mivel a megváltozott és hihetőleg még jobban megváltozandó
politikai viszonyok folytán a királyi főkormányszék
mellett és ennek nevében működő róm. cath. bizottmány tagjai
száma annyira megapadt, és még jobban megapadhat, ugy hogy
ez a körébe tartozó — gyakran nagy fontosságú — ügyek
elintézésére elegendő számú tagokkal már nem bír, és nem is
bírhat; minél fogva már cs. kir. és Apostoli Felséged is 1874
1863 és 5473 — 1863 udvari számok alatt kelt kegyelmes kir.
rendeleteiben a catholikus bizottmánynak kiszélesítése szükségét
átlátván, annak megnagyobbítása iránt a kir. főkormányszéktől
— illetőleg az ennek nevében mükődő catholikus bizottmánytól
javaslatot méltóztatott felkérni; az egész alázatossággal
alólirt erdélyi püspök Felségednek ezen rendeleteit is
— ez iránti felkérésünk következtében -- véleményezés végett
előnkbe adván, mi arra érett megfontolás és megvitatás után
nem feledhetünk egyebet, mint vallásunk szent érdekeinek tartozó
őszintességgel kijelenteni: hogy a katholikus bizottmánynak
szándékolt megnagyobbítása nem vezet czélhoz, nem nyugtatja
meg vallásunk érdekeiért aggódó keblünket, és nem szünteti
meg azon bajokat, melyek vallásos és iskolai életünket zsib •
basztják.
A catholicus bizottmány ugyanis oly intézmény, melyet