statusgyülések - MEK

82*__
státusgyülés intézkedhetnék pUspöki elnökség alatt egyházat
érdeklő Ügyek körül, mely önként elfogadná és sajátjának val
laná azon elvet, hogy a megyés püspök beléegyezése nélkül,
vagy annak épen ellenére határozni nincs feljogosítva.
5) Hogy a javallatban a státus-gyűlésből kirendelendő
bizottmány helyeül Kolozsvár tűzetett ki, és hogy ez különben
is, noha teendői az egyházi kormány körébe vágnak, mint a
püspöktől teljesen független testület, tőle nemcsak helyileg,
hanem szellemi és erkölcsileg is elszakasztatott, hogy az egyház
közvetlen befolyása arra csak egyszóval sem biztosíttatott — ez
nyiltan mutatja, hogy a statusgyülés a rendelkezése alatt álló
központi bizottmány-, mint közege által a kormányhatalmat a
hatáskörébe vont minden Ügyek fölött magához akarja ragadni
és a püspöktől függetlenül Kolozsvárról gyakorolni j miszerint az
egész separatisticus intézkedés oda látszik irányozva lenni,hogy
az 54 §-ben a püspöknek meghagyott tárgyak felett a Fehérvárit
székelő erdélyi püspök intézkedjék, többiben pedig a Kolozsvárit
világiakból alakítandó bizottmány kormányozza ezentúl az
erdélyi megyét.
Hogy az ellen, ha netalán létrejönne, hivatásom érzetében
és meggyőződésem öntudatában, mint egyházunk egységét
megrontó és az erdélyi megyét végzetes viszályokba sülyesztő
intézkedés ellen tiltakoznom kellene, azt — úgy vagyok meggyőződve
Nagyméltóságod benső vallásosságáról és egyházjogtani
ismereteiről — maga is előre látja, és hogy ne történjék, aka
dályozni is fogja. —
6) A javallatban azok is jellemzők és sérelmesek, amik
benn nem foglaltatnak, de a miknek benn kellene lenni. Ilyen
a) az, hogy a javallatban legtávolabbról sem vétetett tekintetbe
az, hogy az erdélyi megye a magyarországi rom. kath.
egyház kormányrendszerében csak egyes tag, melyet a többitől
elkülöniteni nem lehet. El fogna pedig különitetni, ha jövő kormányzata
a magyarországi megállapodások előtt ezen javallat
tervezete szerint átalakíttatnék, ami épen most, midőn Erdély
politikai tekintetben Magyarországhoz reincorporáltatott, annál
kevésbbé látszik ildomosnak, vagy épen jogosnak, mcrtn,rdély
politikai különválása alatt is az erdélyi egyházmegye és a hozzátartozó
intézmények fentartották folytonosan a kapcsolatot és
érintkezést az anyahonnal. Az erdélyi megye közvagyonának