statusgyülések - MEK

229*
jenek azon intézkedések megállapításánál, a melyeket 0 nmlga
az intézet biztosítására, fentartása és eshetőleges gyarapítása
érdekében czélszerünek és üdvösnek fog látni.
e) A káptalani és kolozsmonostori convent levéltárai ügyében
a jelenlegi állásában a tárgyalásoknak ujabb intézkedés
szüksége nem forogván fenn csak az határoztatik, hogy az ez ügyben
Simon Elek tagtárs által fogalmazott felterjesztés, amely az
1877-iki Statusgyülés jegyzőkönyvéből vétségből kimaradt, mint
fontos oklevél utólagosan igtattassék a jegyzőkönyvbe; mihez
képest e felteqesztés imigy következik:
„Nmlgu m. k. belügyminiszter uri Meglepetéssel értesült
az erdélyi róm. kath. egyházkerületi közgyűlés Nralgodnak a
gyulafehérvári káptalanhoz és a kolozsmonostori conventi levéltár
conservatorához f. évi julius 9-ről 25537 sz. a intézett leirataiból
és az országos levéltár igazgatója, Pauler Gyula urnák e
czélból Kolozsvárra és Gyulafehérvárra tett utja alkalmából a
magas kormány azon szándéklatáról, mely szerint a gyula-fehérvári
káptalani s a kolozsmonostori conventi levéltáraknak, az
országos levéltárba leendő bekebelezése czéljából, Budapestre szállítása
vétetett tervbe.
Annyival meglepőbb a magas kormány e szándéka, mert
e kérdés országos törvény ellenére, uj országos törvény alkotása
nélkül ama habár régi jelentőségéből vesztett, de ma sem jelen*
tőség nélküli feladattal biró hiteles helyek, s a róm. kath. egyházkerület
jogainak sértésével, magánosok érdekeinek veszélyeztetésével,
egyházkerületünk megkérdezése nélkül, úgyszólván
egyoldalú intézkedéssel s autonomiánk korlátaiba ütközőleg hozatott
felszínre.
Nem ismerve az indokokat, melyek Nagyméltóságodat e
lépésre bírták, azok ellenében ellenindokokat felhozni meg
sem próbáljuk, de jogunk és kötelességünk felfejteni Nmgod
előtt azon érveinket, a melyek reméljük, hogy elég erősek
és meggyőzők lesznek arra nézve, hogy Nragodat teles helyi levéltáraink
eddigi állapotában érintetlenül hagyása érdekében, a fenálló
1744-ik évi VII. törvényezikk álláspontján megtartsák.
Ismeretesek egyházi gyülésünk előtt a legújabb törvényhozás
azon törekvései, s a képviselőház 1871. január 20-iki határozata,
melyek a Bécsből hazánk fővárosába leszállítandó és
hazai más levéltárakból egy országos levéltár felállítását czélozzák;
de a törekvések távolról sem czélozták a hiteles helyek
levéltárainak az alkotandó országos levéltárba leendő bekebele-