Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)

24
VADAI ISTVÁN
vesze deleméneknél többet felsorolni. 20 Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak ab -
ban tér el a század többi históriaszerzőjétől, hogy a műfajt eljuttatja a szer -
kesztett és nyomtatott kötet szintjéig, hanem abban is, hogy amit eljuttat oda,
az alkotásmódját illetően egyedi, csak rá jellemző. Megintcsak arra jutottunk,
hogy Tinódi nem kezdetleges, hanem pro alkotó.
Ehhez képest a magyar irodalomtörténet meglehetősen furcsán viselkedik
Tinódival kapcsolatban. Egyetért a Szenci–Arany-féle vala-valás bírálattal, és
el marasztalja Tinódi verselői készségét. Egyetért a Gyöngyösi-utószó fabulákat
hiányoló megjegyzésével, és lemond arról az igényről, hogy Tinódiban vérbeli
köl tőt lásson. Megelégszik azzal, hogy Tinódi igazmondását dicséri. Ennek a
helyzetnek megfelelően mostoha a Tinódi-szövegkiadás jelenlegi helyzete is.
Szilády Áron XIX. századi RMKT-kiadása 21 óta egyetlen teljes Tinódi-kiadás
sem jelent meg. Az egyetlen szóba jöhető modern szövegkiadás a Sugár István
által sajtó alá rendezett 1984-es Krónika. 22 Ez azonban, mint a címe is mutatja,
nem tartalmazza Tinódi valamennyi költői művét, csak az 1554-es nyom tat -
vány anya gát. Sugár István kiadása történész munka, erre vall a korszerűnek
egy ál ta lán nem nevezhető átírás, mely látszólag ejtéstükröztető modern át irat -
nak ké szült, valójában felesleges helyesírási archaizmusokkal cifrázott, szöveg -
kri tikailag elavult munka. A jegyzetek aprólékosan rögzítenek minden egyes
tör ténelmi eseményre vonatkozó adatot, de nem szerepelnek a jegyzetekben sem a
mű fajokra, sem a versformákra, sem a dallamokra vonatkozó információk.
Ezt a mostoha helyzetet csakis Tinódi költői műveinek új kritikai kiadása
rendezheti. Az ehhez vezető úton egy fél lépést már igyekeztem tenni, el ké szí -
tet tem valamennyi elérhető forrás betűhű átiratát, ezek összevetését, egy
szöveg kritikai kiadás főszövegét a hozzá tartozó tárgyi és nyelvi jegyzetekkel.
A gyelembe veendő szövegforrások száma ugyan nem nagy, a korábbi kia dá -
sok hoz képest mégis számos helyen lehet szövegjavítással élni. Egy korábbi
dol gozatomban már tettem néhány javaslatot az akrosztichonok alapján történő
javí tásokra. 23 Ezeken túlmenően is sok helyen javítható Tinódi szövege, most
íze lítőül csupán három szövegjavítást mutatok be:
20 Tinódi 17 énekét tekinthetjük jelenkorú esemény megéneklésének: RPHA 395, 511,
844, 1210, 1237, 1239, 1244, 1245, 1261, 1266, 1286, 1292, 1332, 1334, 1355, 1381,
1382; más szerzőktől összesen 12 darabot sorolhatunk fel: RPHA 230, 245, 369, 375,
442, 508, 764, 1029, 1335, 1343, 1350, 3530.
21 TINÓDI Sebestyén Összes művei, s. a. r. SZILÁDY Áron, Bp., MTA Könyvkiadó Hivatala,
1881 (RMKT XVI/III).
22 TINÓDI, i. m. (1984).
23 VADAI István, A függőleges beszéd – Tinódi akrosztichonjairól = Művelődési törekvések a korai
újkorban: Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére, szerk. BALÁZS Mihály, FONT Zsuzsa, KE-
SERŰ Gizella, ÖTVÖS Péter, Szeged 1997 (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink
történetéhez, 35), 617–638.