Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)
Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)
Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
28<br />
VADAI ISTVÁN<br />
az időt más példák idéz<strong>és</strong>ével. A <strong>Tinódi</strong>-kolofonok felvillantásával arra akartam<br />
fel hívni a gyelmet, hogy a históriákban következetes igazmondáshoz ra gasz -<br />
ko dó szerző énekei végén egyáltalán nem törekszik arra, hogy magáról is szín -<br />
tiszta igazat mondjon. Megelégszik azzal, hogy a nevén, a szereztet<strong>és</strong> helyén <strong>és</strong><br />
ide jén túlmenően sablonos, <strong>és</strong> (tegyük gyorsan hozzá) ktív, önironikus képet<br />
raj zoljon magáról.<br />
Az Udvarbírákról <strong>és</strong> kulcsárokról szóló átkozódó ének több szempontból is ér -<br />
de kes éneke <strong>Tinódi</strong>nak. Bonyhán szerezte, ami meglehetősen nagy kerülő Deb -<br />
recenről Kolozsvár felé tartva, ide vélhetően azért látogatott el, mert találkozni<br />
akart Bethlen Farkas feleségével, a Török Bálinttal együtt raboskodó Majláth<br />
István leányával. Bizonyára szívesen látták itt is, nem is tudom másként olvasni<br />
az átkozódó szöveget, csak tréfás évőd<strong>és</strong>ként. Az ironikus szöveg nagyon hang -<br />
sú lyos helyen, kötetzáró pozícióban szerepel. 27 Ha elképzelünk egy históriás<br />
éne ket, hosszú történelemről szóló főr<strong>és</strong>szel, a végén pedig önreflexiót tartal -<br />
ma zó kolofonnal, akkor a Cronica szerkezete ennek pontosan megfelel: előbb<br />
tör téneti tárgyú énekek hosszú sora található benne, a legvégén pedig ott a kolo -<br />
fon helyén a személyes hangvételű záródarab, melyben a szerző jó bort kér éne -<br />
kei ért cserébe.<br />
Ezek a <strong>Tinódi</strong> személyére vonatkozó információk önéletrajzi jellegűek.<br />
Érvé nyes rájuk Paul de Mannak az önéletrajzról szóló irodalomelméleti fej te -<br />
ge t<strong>és</strong>e: 28 a szöveg létrehoz egy a névhez köthető arcot, <strong>és</strong> ezzel egyidőben meg<br />
is rongálja azt. „A narrátor – a szerzőt allegorikusan megjelenítő, követ ke z<strong>és</strong> -<br />
képpen eltörlő alak(zat)” 29 <strong>Tinódi</strong> esetében ez azért jár súlyos követ kez mé nyek -<br />
kel, mert valódi életrajzát szinte kizárólagosan ezekből a kolofonokból tudjuk<br />
rekonstruálni. Azon talán nem is lepődünk meg, hogy Dézsi Lajos 1912-es<br />
27 Nem értek egyet Jankovics József azon véleményével, hogy a záróvers csupán hely ki -<br />
töltő jellegű lenne. „A rendkívül tudatosan megkomponált kötet végén, az utolsó hang -<br />
sú lyos versben – Az udvarbírákról <strong>és</strong> kulcsárokról ítélkező kötetzáró vers már csak<br />
ráadás, játékos lezárása a kötetnek, talán a fennmaradó szabad hely kitölt<strong>és</strong>e végett –,<br />
[…] is az egyetért<strong>és</strong>t, az egységet tette meg a sikeres harc alapfeltételének.” JANKOVICS<br />
József, <strong>Tinódi</strong> török-képe = Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos emlékül<strong>és</strong>: Sárvár, 1998.<br />
szeptember 10–11., Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum, 1999, 131–140. A záróvers témáján<br />
túlmenően ellentmond ennek a Cronica feltételezhető nyomtatási sorrendje is. Úgy tűnik,<br />
hogy Hoffgreff a kötet második felével kezdte a nyomtatást, s ezalatt rendezte <strong>Tinódi</strong><br />
sajtó alá az első r<strong>és</strong>zt. Erről r<strong>és</strong>zletesebben az MTA Irodalomtudományi Intézetének<br />
Gyulán 2005. május 25–28 között megrendezett konferenciáján (A politikai műfajai a <strong>régi</strong><br />
<strong>magyar</strong> irodalomban) tartottam előadást Fordulat a <strong>Tinódi</strong>-életmű végén címmel.<br />
28 Paul de MAN, Az önéletrajz mint arcrongálás, Pompeji, 1997/2–3, 93–107.<br />
29 Paul de MAN, Az olvasás allegóriái, Szeged, Ictus – JATE Irodalomelmélet Csoport, 1999,<br />
109.
Change language