Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)
Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)
Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Vala-minta (Beköszöntő)<br />
2006-ban emlékezett meg a <strong>magyar</strong> irodalomtudomány <strong>Tinódi</strong> <strong>Sebestyén</strong><br />
halálának 450. évfordulójáról. Bár túlzás volna az emlékév kifejez<strong>és</strong>, mégis több<br />
olyan rendezvényre sor került ekkor, amely egyik legismertebb XVI. századi köl -<br />
tőnk életművével foglalkozott. Az MTA Irodalomtudományi Inté zete <strong>és</strong> a<br />
Magyar Régizenei Társaság 2006. május 5-én Budapesten, az Illy<strong>és</strong> Gyula Archí -<br />
vum ban rendezett emlékül<strong>és</strong>t „Az mi keveset írtam, igazat írtam”. <strong>Tinódi</strong> <strong>Sebestyén</strong> <strong>és</strong><br />
a <strong>régi</strong> <strong>magyar</strong> <strong>verses</strong> <strong>epika</strong> címmel, 2006. december 9-én pedig a kolozsvári Babeş–<br />
Bolyai Tudományegyetem <strong>magyar</strong> tanszéke (<strong>magyar</strong>országi ven dég előadókkal<br />
ki eg<strong>és</strong>zítve) „Lőn ennek írása az jó Kolozsvárba” címmel. Abban az év ben ez volt a<br />
har madik közös konferencia Kolozsváron a két műhely r<strong>és</strong>z vé te lével (a rene -<br />
szánsz-kutatók Emlékezet <strong>és</strong> devóció a <strong>régi</strong> <strong>magyar</strong> irodalomban cím mel tanácskoztak,<br />
a XVIII. század kutatói pedig Felvilágosodás, Erdély téma körben). Mind ez vilá go -<br />
san jelzi azt a lehetőséget, amely a határon inneni <strong>és</strong> túli <strong>magyar</strong> tudo mányos<br />
kö zösségek együttműköd<strong>és</strong>ében rejlik, s amely évről évre bővül.<br />
E kötetben javar<strong>és</strong>zt a budapesti <strong>és</strong> kolozsvári tanácskozáson elhangzott<br />
elő adásokat adjuk közre. Ezek sorát egy, kifejezetten e kötet számára, felkér<strong>és</strong>re<br />
ké szült tanulmány (Király Péter) <strong>és</strong> egy doktori értekez<strong>és</strong>ből kiemelt fejezet<br />
(Do mokos Gyöngyi) eg<strong>és</strong>zíti ki, valamint a <strong>Tinódi</strong> életének utolsó színhelyén,<br />
Sár váron évek óta rendszeresen (2006-ban is!) megrendezett emlékül<strong>és</strong>ek egyik<br />
elő adása (Kerny Terézia).<br />
Kétségtelen, hogy <strong>Tinódi</strong> <strong>Sebestyén</strong> életművét több tudományág tudja<br />
vizsgálni a maga sajátos módszereivel; mostani összeállításunkból viszont hiá -<br />
nyoznak a történ<strong>és</strong>zek. Más kérd<strong>és</strong>, hogy a XVIII–XIX. századi kútfőktől<br />
Sugár István <strong>és</strong> Szakály Ferenc Cronica-kiadásig (1984) szinte mindenki első sor -<br />
ban történeti forrásként kezelte <strong>Tinódi</strong> históriáit, tehát e téren valamivel több<br />
előz ményre tekinthetünk vissza. Az irodalom- <strong>és</strong> zenetörténeti sztereo tí piák<br />
lebon tása viszont jelentős k<strong>és</strong><strong>és</strong>sel indult meg az 1990-es években. E té ren (is)<br />
fel tétlenül szükségesek az interdiszciplináris kutatások: ezekre biztatnak a<br />
rendhagyó ajánlások, három kutatási irány képviselőinek tollából.<br />
A „<strong>Tinódi</strong>-jelenség” magába foglalja az első önálló <strong>magyar</strong> nyomtatott<br />
kötet kompozíciót, a kortárs politikai <strong>és</strong> hadiesemények tényfeltáró „újságírói”<br />
be mutatását, a főúri szolgálatban álló énekszerző érdemeiért „elvárható” nemesi<br />
elő jogokat, mindeközben a hegedős énekmondás önsajnáltató gesztusait <strong>és</strong><br />
tréfás panaszait, a humanista metrikus dallamok <strong>és</strong> a reneszánsz lantzene sok -<br />
szo rosan átszűrt, mégis világosan érezhető hatását – s mint tudjuk, az első iro -
Change language