Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)
Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)
Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Vala-minta (Beköszöntő)<br />
nem vezethet önmagában eredményre. Mind <strong>Tinódi</strong>, mind az utána következő<br />
korok <strong>magyar</strong> históriái (ide értve a vallásos tárgyúakat is) egy rejtett <strong>és</strong> a kor -<br />
ízl<strong>és</strong> nek megfelelően dinamikusan változó műfaji kánon nyomán születtek. Ez<br />
nem csupán a <strong>magyar</strong>országi énekmondásból táplálkozott, hanem a külföldi<br />
hatá sokból is, ezek körébe pedig a humanista történetírókat, a német röplapok<br />
históriás énekeit <strong>és</strong> valószínűleg a délszláv hősepikát is oda kell sorolnunk. Két<br />
tanulmány olyan történelmi események <strong>verses</strong> feldolgozását ismerteti, ame lye -<br />
ket <strong>Tinódi</strong> is megénekelt: Eger <strong>és</strong> Lippa ostromát. A hódoltsági török epikus<br />
ének mondásról szóló írás ugyanúgy leszámol néhány romantikus sztereo tí piá -<br />
val, miként <strong>Tinódi</strong> kapcsán a végvári katonák közt forgolódó, velük együtt<br />
vitéz kedő tollforgatóéval. (Kétségkívül nehéz megszabadulni a bárdok képzet -<br />
kö rétől, hiszen még Peter Burke kiváló könyve, a Népi kultúra a kora újkori Euró -<br />
pában sem mentes – nyilván Homérosz hatására – a végeket járó, vak <strong>Tinódi</strong><br />
fantomjától.) Másr<strong>és</strong>zt érdemes felfedeznünk a <strong>régi</strong> <strong>verses</strong> <strong>epika</strong> hatását olyan<br />
„kor szerűbb” műfajokban, mint az ellenreformáció korának szenttörténetei,<br />
illetve a jelenkori, helytörténeti-közéleti tárgyú versfaragás. Közöttük a XVIII–<br />
XIX. századi ponyvákon terjedő, régebbi <strong>és</strong> újabb szövegek teremtenek konti -<br />
nui tást, mint például az Árgirus vagy Ilosvai Selymes Péter Toldi-históriája. Ez<br />
utób bi kapcsán bepillanthatunk Arany János hősteremtő <strong>és</strong> -átalakító költői<br />
technikájába, valamint a Toldi Miklós guráját övező szakirodalmi előítéletekbe.<br />
A Függelékben egy olyan hiánypótló adattárat adunk közre immár nyom ta tásban,<br />
amely elektronikus vagy házilag kiprintelt formában évek óta terjed az iro -<br />
dalom- <strong>és</strong> zenetörtén<strong>és</strong>zek között: <strong>Tinódi</strong> <strong>Sebestyén</strong> életének <strong>és</strong> befogadás tör -<br />
ténetének legteljesebb kronológiáját, gazdag bibliográai hivatkozásokkal. Ez<br />
minden további <strong>Tinódi</strong>-kutatás <strong>és</strong> az oktatás kiindulópontjaként szolgálhat.<br />
A kötetben <strong>Tinódi</strong> versidézetei (a proverbiumokat bemutató adattár ki véte -<br />
lével) modern helyesírással szerepelnek, de nem követik az 1984-es Sugár–Szakályféle<br />
kiadás mű-archaizmusait, amelyek valójában semmilyen átírási elv nek nem<br />
felelnek meg. Az 1554. évi kötetet egységesen Cronica címmel idéz tük.<br />
A szerkesztő köszönetet mond mindazoknak, akik r<strong>és</strong>zt vettek a kon fe -<br />
ren ciák, illetve a kötet elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ében. Sorukból kiemelkedik Gábor Csilla,<br />
a ko lozs vári tanácskozás szervezője <strong>és</strong> állandó segítőtársam a szerzőkkel való<br />
kap cso lattartásban, valamint Jankovics József, aki biztosította az MTA Iroda -<br />
lom tudományi Intézetének szakmai támogatását. A „<strong>Tinódi</strong>-emlék év”-et<br />
szin te egy személyben meg tes tesítő Szent mártoni Szabó Géza úgy szintén so -<br />
kat tett azért, hogy a kon ferenciák meg való sulhassanak. Végül: úgy érzem,<br />
vala mennyien köszönettel tar tozunk a Kri terion Kiadónak, hogy – miként<br />
1554-ben a Hoffgreff-nyom da a Cronicát – fel vállalta e tanul mány kötet meg -<br />
jelen tet<strong>és</strong>ét, s így jelképesen mégiscsak „lőn ennek írása az jó Kolozsvárba”.<br />
9<br />
Csörsz Rumen István<br />
Budán, 2008. Pünkösd hetében
Change language