Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika (Tanulmányok)

26
VADAI ISTVÁN
seny vedendő kép, 25 úgy Tinódinál is inkább ’dárdás, íves hadról’, ’tizennégyezör
dár dás, kopjás, kézívesről’ van szó.
Tinódi Sebestyén életművének új kiadását tehát elengedhetetlenül szük sé -
ges nek gondolom, és nem csupán néhány szövegjavítás miatt. Fontos, hogy
olyan irodalomtörténeti szempontú kiadás jöjjön létre, mely túllép az életműben
pusz tán történeti forrásdokumentumot látó szemléleten. Nemcsak a históriára
gyel, hanem a fabulára is. Mert bármennyire is igazmondó szerző Tinódi, be -
lát ható, hogy bizonyos helyzetekben szisztematikusan ktív mozzanatokkal él.
Állítsunk csak egymás mellé néhány jellegzetes kolofont. Hol is születik a
his tória?
Ezt ki szörzé nagy betegös voltába
Kéncsös Kassába egy föstös szobába,
Tinódinak híják mind ez országba,
Ezörötszáz és az ötvenháromba. (Eger vár viadaljáról, 1553 tavasz)
Ezörötszáz íránk ötvenháromban,
Aranlábú Debrecen várasában,
Tinódinak híják mind ez országba,
Szerzé búba egy puszta kamorába. (Török János vitézsége, 1553. ősz)
Ennek lőn írása az jó Kolozsvárba,
Tinódi Sebestyén könnyomtatásába,
Szerzé nagy búvába egy hideg szobába,
Gyakran fú körmébe, mert nincs pínz tassolyába.
(Ördög Mátyás veszedelme, 1553. tél)
Mindhárom idézett kolofon 1553-ból való, mégpedig sorrendben egy ta -
vasszal, egy ősszel és egy télen szerzett históriából. Függetlenül attól, hogy
mi lyen évszak van, függetlenül attól, hogy Kassán, Debrecenben vagy Ko -
lozs várott tanyázik-e a költő, a helyiség ahol az éneket szerzi: egy föstös szoba, egy
puszta kamora, egy hideg szoba. Jegyezzük meg gyorsan, hogy a kassai helyszín a
sa ját lakása, Debrecenben pedig Tinódit egykori gazdájának, Török Bálintnak
a a, a költő keresztkomája látja vendégül. Kissé furcsa tehát, hogy eközben
egy pusz ta kamorában szállásolják el.
Az utolsónak idézett kolofonban az szerepelt, hogy költőnk gyakran fú kör -
mé ben, s hogy nincs pénz tassolyába. Hasonló kifejezésekkel él Tinódi máskor is:
25 SZÉKELY Júlia, ÁCS Pál, „Mit jegyez ez a kép?”– Egy Rimay-sor értelmezése = „Mint sok fát gyü -
mölccsel…” Tanulmányok Kovács Sándor Iván tiszteletére, szerk. ORLOVSZKY Géza, Bp., ELTE,
1997, 29–33.