Multikulturalizmus – orosz zsidók Izraelben - Or-Zse

megvakított. A gyengéd galambbél ott kúszott a homlokomon, és becsuktam az egyetlen, be
nem ragadt szemem, hogy ne lássam többé az elıttem elterülı világot. Kicsi volt ez a világ és
szörnyő……. Látod, a nagybácsinkkal hogy elbánt a nép? ….. A nagybácsi nadrágnyílásából
kiszedte a söreghalat. Két söreget dugtak a nagybátyámba: egyiket a nadrágnyílásba, a
másikat a szájába, bár a nagybátyám már halott volt, s az egyik hal még élt és ficánkolt.”
A pogromok következtében nem csupán a zsidó tömegek Amerikába való kivándorlása indult
meg, hanem szervezıdni kezdett a cionista mozgalom is, azzal a céllal, hogy az üldözöttek
számára az ısök földjén, Palesztinában állam jöjjön létre.
A 19. század 2. fele Oroszországban az erıszakos asszimiláció, a teljes represszió és az
államilag támogatott pogrom-hullámok jegyében telt el. A 19. század végére jellemzı, hogy a
politikai antiszemitizmust a hatalom ösztönzi, sıt a hivatalos politika részévé emeli, s ez a
jelenség a szovjet korszak legvégéig jellemzı marad. (Komlós,1997 Magyar-zsidó
szellemtörténet a reformkortól a Holocaustig II. Múlt és Jövı Kiadó, Budapest 392) [19]
A 20. században a zsidók a hatalomnak ki voltak szolgáltatva, ugyanúgy, mint bármely más
szovjet állampolgár. A zsidók esetében ez a politikai játszmákban paradox módon a második
világháborútól kezdve mindig alkalmazott állami antiszemitizmussal súlyosbodott. Európa
számos országában a mozgalommá terebélyesedı antiszemitizmus akasztotta meg a zsidó
asszimiláció folyamatát, s elkezdıdött a holocaust rémkorszaka. A holocaust 6 millió
áldozatából 1,5 millió szovjet állampolgár volt.
A nácik legyızése az oroszokat szimpatikussá tette, s a palesztinai zsidók tudatában az
Oroszország – képet megszépítette.
Ekkor Izrael és a Szovjetunió kapcsolata jónak mondható. Sztálin a külpolitikáját
meghatározó területi terjeszkedés érdekében segítette Izrael állammá alakulását diplomáciai
úton, sıt fegyverekkel is – miközben magában a Szovjetunióban leszámolt a zsidóság
vezetıivel, és a birodalom egész területén üldöztette, súlyos diszkriminációval sújtotta e nép
fiait.
Sztálin ellentmondásosságát, aki geopolitikai okokból meg akarta szerezni a Közel-Keletet,
mi sem magyarázza jobban, mint az a tény, hogy kifelé másképp kommunikált, mint befelé,
mert Oroszországban egyre kíméletlenebbül üldözték ez idı tájt a zsidókat. Sztálin alatt a
„hivatalos” zsidógyőlölet hihetetlenül felerısödött. Sztálin folytatta a zsidó intézmények
elpusztítását, és a zsidók teljes asszimilációját.
(Gereben, 2000 Antiszemitizmus a Szovjetunióban. PolgART Könyvkiadó Kft., Bp, 623) [20]
- 24 -