Multikulturalizmus – orosz zsidók Izraelben - Or-Zse

közremőködı légitársaságok repülıgépei, irodái, valamint tranzit célját szolgáló repülıterek
közvetlen célpontjaink lesznek.”
A légitársaságoknak egy hét türelmi idıt kaptak.
A magyar kormány hármas nyomás alatt állt: 1. terroristák 2. izraeli kormány 3. amerikai
külügyminisztérium. Az amerikai külügyminisztérium bírálta a magyar kormányt, mi szerint a
repülıtér biztonságát kell megoldani, nem pedig engedni a fenyegetésnek. Az orosz
kivándorlás lassuló ütemben, de tovább folyik. Magyarország mint tranzit állomás szerepe
változatlan.
421 ezer orosz bevándorló Magyarországon át került ki Izraelbe.
A Malév-irodát Moszkvában atrocitás érte: azok a zsidók, akik szinte utolsó kopejkájukból
vettek repülıjegyet Budapesten keresztül Tel Avivba, még mindig azon görcsöltek, hogy
mikor férnek fel a soron következı repülıjáratra. Kétségbe esett dühüket úgy juttatták
kifejezésre, hogy a moszkvai Malév-iroda kirakatát betörték. Magyarország szerepe az orosz
kivándorlásban dicséretes pozitív tett.
Budapestnek „kijutott a jóból”: a Malév ellen irányuló fenyegetés csak elıjátéka volt az 1991.
december végi buszrobbantásnak, mely a Keleti pályaudvarról a ferihegyi repülıtérre
szállította az orosz zsidó kivándorlókat. A merényletben négy orosz utas könnyebben, és két
magyar rendır súlyosan megsérült. A robbantás elkövetıi Andrea Klump és Horst-Ludwig
Meyer volt, akik a RAF nevı német terrorcsoporthoz tartoztak. Andrea Klumpot 2004-ben
bíróság elé állították, többek között ezért a merényletért is.
A Szovjetunió 1991-es összeomlása felgyorsította a folyamatot. A ’90-es évek elsı éveiben
mintegy 170 - 190 ezer betelepülıt regisztráltak, majd a poszt-szovjet államok stabilizálódása
és az izraeli beilleszkedési nehézségek miatt ez a szám átlagosan évi 70 ezer fıre esett vissza
az évtized végére.
Mára Izraelben milliós nagyságrendet tesz ki azoknak a bevándorlóknak a száma, akik
korábban valamely szovjet tagállam állampolgárai voltak. Ez a hatalmas szám kétségkívül
jelentıs hatást gyakorolt és gyakorol ma is az ország gazdasági életére, kultúrájára.
1989 és 2000 között – nem zsidó hozzátartozóikkal együtt – mintegy 1.220 ezer zsidó
emigrált a FÁK államaiból Izraelbe és Amerikába (továbbá Kanadába, Németországba és
máshová). Ha azt feltételezzük, hogy a nem zsidók a fenti szám 30 százalékát teszik ki, akkor
- 44 -