Multikulturalizmus – orosz zsidók Izraelben - Or-Zse

tért vissza Palesztinába és létrehozta a Weizmann Izotóp Kutató Intézetet. Ugyanekkor az
IDF Tudományos csoportjának vezetıjeként létrehozta a HEMED GIMMEL elnevezéső
egységet, ami a nukleáris projekthez vezetett. Ez a kormányzati és az tudósi munka
kettıssége jellemzi egész pályáját. Idınként nehéz volt különbséget tenni Dostrovsky
tudományos és védelmi tevékenysége között. Így az általa és kollégái által 1950-es évek
elején kifejlesztett az izotópok elkülönítésének és az uránium kivonási módszereit mind a
Weizmann Intézet mind az IAEC magáénak tekintette.
2.2.3 Aharon Dolgopolsky (Moszkva, 1930 -) orosz származású izraeli összehasonlító
nyelvész és a modern összehasonlító nosztratikus nyelvészet 1 alapítója. Az 1960-as
években jutott el a rég elfelejtett nosztratikus elmélethez, nagyjából akkor, amikor
Vladislav Illich-Svitych-csel együtt a nosztratik leánynyelveit elsıként többoldalúan
összehasonlította. Miután 8 évig tanított a nosztratikát a Moszkvai Egyetemen. 1976-ban
Izraelbe költözött és jelenleg a Haifai Egyetemen tanít. Dolgopolsky részt vett a NOVA
(Az elsı nyelv kutatása) létrehozásában.
2.2.4 Hans Jacob Polotsky (1905-1991) orosz származású nyelvész. Kutatási területe a
sémi nyelvek és az egyiptológia volt. Orientalista és nyelvészprofesszor. 1935-be települt
1
A nosztratikus nyelv erısen vitatott elmélete szerint Európa, részben Ázsia és Afrika nyelvcsaládjai egy
nyelvcsaládok felett álló úgynevezett "makronyelvcsaládot" alkotnak. Az elmélet hívei ezt nosztratikus
nyelvcsaládnak nevezik, amelyet egy feltételezett közös ısnyelvbıl származtatnak. A "nosztratikus" elnevezés a
latin "noster" (=miénk) kifejezés alapján született. A nosztratikus nyelvcsalád fogalmát Holger Pedersen dán
nyelvész alkotta meg 1903-ban. Az 1960-as években két orosz nyelvész, Vlagyiszlav Iljics-Szvitics és Aaron
Dolgopolszkij újította fel az elméletet. A 90-es évek óta Allan R. Bomhard foglalkozik munkáiban a
nosztratikus ısnyelv rekonstruálásával. Az elmélet alapja az, hogy bizonyos nyelvszerkezeti és szókincsbeli
egyezések valamennyi idetartozó nyelvcsaládnál kimutathatóak. Már azt is figyelembe veszik, ha egy
nyelvcsaládnak csak néhány 1 nyelve mutat a többi nyelvcsalád néhány nyelvével bizonyos szókincsbeli
megfelelést. (Hasonlóan ahhoz, ahogy a hagyományos indoeurópai vagy finnugor összehasonlító nyelvészetben
is egy adott nyelv egy szavához az egyik nyelvben, más szavához egy másik nyelvben találni rokoni megfelelıt.)
A nyelvek egybevetésekor természetesen, ahol csak lehet elıször az egyes nyelvcsoportok legısibb ismert
nyelveit vizsgálják (latin, ógörög, óangol, óészaki, egyházi szláv, szanszkrit, bibliai héber, akkád, sumer stb.)
A feltárt nyelvi hasonlóságok az elmélet szerint az emberi történelem hajnalába vezetnek bennünket vissza,
amikor 20-30 ezer évvel ezelıtt a mai európai és ázsiai népek ısei még együtt élhettek a Közel-Kelet térségében.
- 62 -