Multikulturalizmus â orosz zsidók Izraelben - Or-Zse
Multikulturalizmus â orosz zsidók Izraelben - Or-Zse
Multikulturalizmus â orosz zsidók Izraelben - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az imigránsok 2/3 része <strong>Or</strong>oszországból és Ukrajnából érkezett, 1/3 részük Közép-Ázsiából<br />
(buharai zsidók) és a Kaukázus térségébıl (grúz zsidók).<br />
Az imigránsok inkább Izrael közepes és kisebb városaiban telepedtek le. Igen népszerő<br />
városok az <strong>orosz</strong> bevándorlók körében Rishon LeZion, Ashdod, Tirat Carmel, Beér-Seva,<br />
Kirját Gat, Sderot, <strong>Or</strong> Akiva, Karmiel, Felsı-Nazaret és Ma’alot. (vö. 33-34-35-36. oldal).<br />
Az összes 1989 utáni kivándorló mintegy 70 százaléka (900 ezer fõ) választotta új hazájául<br />
Izraelt, ahol csatlakoztak az 1971 és 1989 között alijázottak 170 ezer fõs csoportjához. Így ma<br />
az <strong>orosz</strong> ajkú bevándorlók alkotják Izrael zsidó lakosságán belül a legnagyobb „etnikai<br />
csoportot”. Mintegy 337 ezer ex-szovjet zsidó vándorolt az Egyesült Államokba – ez<br />
nagyobb, mint a brit zsidóság összlétszáma. 220 ezren mentek Németországba, és számuk ma<br />
is növekszik.<br />
Paradox módon ez a hatalmas mérető kivándorlás egybeesett a zsidó élet kibontakozásával a<br />
szovjet utódállamokban. Noha a fiatalok és (talán) az ambiciózusabbak és tehetségesebbek<br />
hagyták el aránytalanul nagy számban az országot, ma a FÁK országaiban 30 zsidó iskola<br />
mőködik (köztük számos izraeli tantervvel és izraeli tanárokkal), valamint 120 vasárnapi és<br />
kisegítı iskola. Az iskolák legnagyobb része az alijára készít fel, amelyekben rendkívül<br />
komoly munkát végeznek a lubávicsiak. Gereben Ágnes egy érdekes brooklyni találkozását<br />
írja le a lubávicsiakkal, akik Amerikában pénzt győjtöttek, azért, hogy izraeli polgárokként<br />
visszatérhessenek szülıhazájukba, hogy ott pedagógiai tevékenységet, felvilágosító, vallási<br />
munkát végezhessenek az ott élı zsidók körében. (Gereben, 1992 Brooklynban, a<br />
lubávicsiaknál. Élet és Irodalom, 21. szám) [36]<br />
Napjainkban <strong>Or</strong>oszországban nem rossz zsidónak lenni. Egyetlen szovjet utódállam sem<br />
folytat nyíltan antiszemita politikát. Haszid rabbik jótékonysági szervezeteket tartanak<br />
fenn, idıs <strong>orosz</strong> zsidó emberek ellátásáról gondoskodnak, gondozásával foglalkoznak. Ma<br />
körülbelül 600 ezer zsidó él <strong>Or</strong>oszországban és Ukrajnában. A népesség csökkenéséhez<br />
hozzájárult a kivándorlás, a vegyes házasságok, az alacsony születésszám és a magas<br />
halandóság.<br />
A szovjet korszakkal ellentétben ma teljes a vallásszabadság. Az érdeklıdés azonban – fıleg<br />
<strong>Or</strong>oszországban – igen csekély. A túlzó kifejezéssel „vallásos megújulásnak” nevezett<br />
jelenséget kívülrıl serkentik és pénzelik, fıként a Lubavics/lubávicsi és a Karlin-Sztolin<br />
- 47 -
Change language