Egy sírfelirat történelmi értelmezése - Or-Zse

10
Joseph S. Park, a Conceptions of Afterlife in Jewish Inscriptions 24 című,
témánkhoz szoroson kapcsolódó könyvében párhuzamot von i. sz. 2.-7.
századokból származó, görög, latin és héber nyelvű sírfeliratok között,
amelyekben előfordul a lélek, a túlvilági öröklét és a bicror-háhájim szóképlet
és az akkori nem zsidó, főleg görög sírfeliratok között, amelyek hasonló
motívumokat tartalmaznak. 25 Például szolgál az 1896-ban feltárt sírkő az
egyiptomi Antinopolisban (a mai Seikh ’Ibada), egy keresztény temető ásatásai
során. Ugyan a sírkő zsidó-héber eredetű és megfejtett felirata szerint Elázárnak
van tulajdonítva, de i. sz. 5-6. században lett temetkezési célokra újrahasználva
lelőhelyén (in situ), a keresztény temetőben talált egyéb leletek alapján. Maga a
sírkő i. sz. 2.-3. századból eredhet, mivel Antinopolis i. sz. 132-ben lett alapítva.
A felirat szövege megközelítőleg:
Elázár nyugodj
lelke csomó
élők
Tehát, Elázár nyugodjon…és lelke legyen az élők csomójában. A szöveg alatt
egy menorá és luláv láthatók, amelyek nem hagynak kétséget a sírkő zsidó
eredete felől. 26
Hasonló a fenti formulához a 6. századbeli sírfelirat, amelyet a
spanyolországi, Dél-Katalóniában levő Tortosa városában (emlékezetes a zsidó
történelemben elhíresült 1413-4-es disputáról) leltek. Ez egy különlegesen
érdekes felirat, mivel három nyelvű: 27
24 Park, Joseph S.: Conceptions of Afterlife in Jewish Inscriptions, Tübingen, Mohr Siebeck, 2000.
25 Parker, i. m., i. k.: 6. fejezet, More specific Descriptions of Afterlife, 150-4.
26 Frey, Jean-Baptiste: Corpus Inscroptionum Iodaicarum, Vatikán, Pontificio Istituto di Archeologia
Cristiana, 1952, 441-2; Horbury William, Noy David: Jewish Inscriptions of Graeco-Roman Egypt,
Cambridge, University Press, 1992, 204-5.
27 Frey J. B.: Corpus of Jewish Inscriptions, Jewish Inscriptions from the Third Century B. C. to the
Seventh Century A. D., New York, Ktav, 1975, 474-5.