Egy sírfelirat történelmi értelmezése - Or-Zse

21
összefüggésben szerepel kétszer is, ma is világosan kivehetően, a szöveg végén
‏.ת֗נ֗צ֗ב֗ה és a sírkő talpazatánál, az előzőnél nagyobb méretű betűkkel, a
Freudel úrnő budai sírköve, 1672
Ugyan a magyarországi, illetve magyar nyelvterületen való használatról
nem lehet indikatív statisztikát bemutatni, azonban számos 17.-18.-19. századi
példával élhetünk. Ezek között van Grünwald Jehuda Jekutiel rabbi
(Máramarossziget, 1899. szeptember 26. – Ohio, Columbus, 1955. április 11.)
egyik könyve, 47 amely többek között számos híres rabbi sírfeliratát közli, és
ezek legtöbbje tartalmazza a táncevát. Ha ezeket iránymutatónak találjuk,
feltételezhetjük, hogy a közösségek tagjai is követhették példájukat. Ugyan a
könyv azt a benyomást kelti, hogy a szerző a híresebb, lelkületéhez és vallási
47
Grünwald, Jehuda Jekutiel: Mekorot letoldot Jiszráél, lekorot hákehilot-Jiszráél bimedinot
Szlovákjá, Ungárjá, Tránszilvánjá, veJugoszlávjá (Források Izrael történetéhez, a zsidó közösségek
történetéhez Szlovákiaban, Magyarországon, Erdélyben és Jugoszláviában), in: Ocár Hájim,
Homonna (Humenné), 1934. (A könyv címének szövege az eredeti héber szöveghez hűen van
transzliterálva).