XXII. KíSérleTeS SebéSzeTI KongreSSzuSA - Szegedi ...

Előadás összefoglalók
40. Polipropilén sebészi háló biológiai viselkedésének immunhisztokémiai
vizsgálata nyúl modellen
Takács Ildikó1, Horváth Szabolcs1, Molnár Ágnes1, Gáspár Sarolta1, Hajós Rebeka2, Szekeres György2,
Wéber György1
Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti Oktató és Kutató Intézet1,
Hisztopatológia Kft.2
Bevezetés: A sérvsebészetben alkalmazott ideális háló egy olyan kombinált, két rétegű anyag, mely extraperitoneális
oldalán egy makroporózus – leggyakrabban polipropilén –, míg intraperitoneális oldalán egy mikroporózus,
vagy lamináris réteggel ellátott sebészi háló. Jelen állatkísérletünkben a polipropilén háló biológiai
viselkedését vizsgáltuk rövidtávon.
Anyag és módszer: 20 db Új-Zélandi fehér nyúlba történt polipropilén háló beültetés. A nyulak hasfalán a középvonalban
egy 2×3 cm nagyságú defektust vágtunk, melyet 3×4 cm nagyságú, tisztán polipropilénből készült
hálóval fedtünk. A beültetést követően 1 héttel (I. Csoport n=10), illetve 3 héttel (II. Csoport, n=10) a
hálókat in toto eltávolítottuk. A háló eltávolításakor makroszkóposan értékeltük a kitapadás mértékét, a
szövettani feldolgozás során pedig a gyulladás és esetleges idegen test reakció detektálására HE festést alkalmaztunk.
Az immunhisztokémiai vizsgálatok során a sejtproliferációt ki-67, az érújdonképződést VEGF a
keratinizációt pedig CK monoklonális egér antitesttel vizsgáltuk.
Eredmények: Az intraperitoneális adhézió képződés mértéke nem mutatott szignifikáns különbséget a két
csoport között, sőt csökkenő tendenciát láttunk (I. Csoport: 54,9%; II. Csoport: 44%). Az esetek zömében a
háló craniális felén láttunk kitapadást. A ki-67 monoklonális egér sejtproliferációs markerrel végzett vizsgálataink
sem mutattak különbséget az 1, illetve 3 hetes csoport között. Az újonnan képződött neoperitoneum
a harmadik hét végére szabad szemmel is jól látható volt, mellyel a CK- és VEGF- antitesttel végzett jelölődés
fokozódása jól korrelál.
Konklúzió: A polipropilén háló által generált intraperitoneális adhézióképződés jelentős része már a beültetést
követő első héten lezajlik, melyet a makroszkópos és mikroszkópos vizsgálati eredményeink is alátámasztanak.
41. Új, közepes felszívódási idejű varróanyag biológiai viselkedésének és fizikai
tulajdonságaink összehasonlítása polyglactin típusú varróanyaggal
Horváth Sz.1, Takács I.1, Ferencz S.1, Ferencz A.1, R. Bargon2, Wéber Gy.1
Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti Oktató és Kutató Intézet1,
BBraun Aesculap AG & Co. KG, Németország2
Bevezetés: A közepes felszívódási idejű sebészi varróanyagokat a sebészet számos területén használják. Tanulmányunk
célja felmérni egy új, közepes felszívódási idejű fonalnak a biológiai és fizikai tulajdonságait, az
alkalmazhatóságát és megbízhatóságát polyglactin típusú fonallal összehasonlítva sertés modellen
Anyag és módszer: 20 házi sertésen (20–30 kg) végeztünk vastagbél rezekciót vég a véghez anasztomózissal.
Az állatokat 2 csoportba soroltuk: I.-es csoport: Neosyn (n=10), II.-es csoport: polyglactin (n=10). A műtét
során középső-alsó medián laparotómiából kb. 10 cm-es vastagbél szakaszt szkeletizálás után rezekáltunk.
Tartóöltések behelyezését követően (USP 3/0) elkészítettük az anasztomózist tovafutó varratsorral (USP
4/0). A hasfalat 1 rétegben zártuk tovafutó öltésekkel (USP 1), a bőr zárása csomós öltésekkel történt. 30
nappal a műtét után az állatokat termináltuk. A tanulmányban a sebgyógyulást (makroszkópos és mikroszkópos),
intraperitonealis szövődményeket, a fonalak kezelhetőségét vizsgáltuk.
Eredmények: A megfigyelési idő alatt egy állat pusztult el. Minden anasztomózis mindkét csoportban szövődmény
nélkül gyógyult, intraabdominalis tályogot, fisztulát nem észleltünk. Nem találtunk különbséget a
fonalak kezelhetőségében és a sebgyógyulásban.
Megbeszélés: A tanulmányunk alapján a Neosyn hasonló tulajdonságokkal bír, mint a kontroll varróanyag.
56