XXII. KíSérleTeS SebéSzeTI KongreSSzuSA - Szegedi ...

Előadás összefoglalók
Eredmények: Vizsgálatainkban a májenzim szintek emelkedésében szignifikáns eltérést nem találtunk a két
csoport között. Az MDA szintjének változása vizsgálatainkban a laparoszkópos cholecystectomia esetén habár
kismértékben, de emelkedést mutatott, míg a transvaginálisan elvégzett műtét esetén jelentős változás
nem történt. A GSH, SH-csoport és SOD értékek változásában szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk a két
csoport között.
Következtetések: Kísérleteinkben a laparoszkópos és transzvaginális műtétek után a májenzimek (GOT,
GTP, LDH) emelkedése valószínűleg a pneumoperitoneum következménye. Az MDA szintjének változásából
úgy tűnik, hogy a transzvaginális cholecystectomia a lipidperoxidációban gyengébb válaszreakciót
indukál, mint a laparoszkópos cholecystectomia, ami alacsonyabb szintű oxidatív stresszre és kisebb műtéti
megterhelésre utal. A többi oxidatív stressz marker (GSH, SH-, SOD) koncentrációjának változása pedig
azt jelzi, hogy a transzvaginális technika nem jelent nagyobb megterhelést a szervezet számára, mint
a laparoszkópos feltárás.
50. A szív előterhelést jelző nyomás és volumen paraméterek változása
volumenterhelés során sertésmodellben
Vass Attila1, Babik Barna2, Kaszaki József1, Boros Mihály1
Sebészeti Műtéttani Intézet1, Anaeszteziológia és Intenzív Therápiás Intézet2,
Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Bevezetés: A perioperatív betegellátásban kiemelt szerep jut a folyadékterápiának, amely a szív teljesítményét
meghatározó tényezők közül, elsősorban az előterhelést befolyásolja. Ezért az előterhelés és az azt meghatározó
paraméterek monitorozása központi jelentőségű a túlzott volumenterhelés és az ezzel járó káros
következmények elkerülése végett. Kísérleteink célja az volt, hogy megvizsgáljuk a klinikumban alkalmazott
krisztalloid (Ringer-lactat; RL) és balanszírozott kolloid (hidroxietil keményítő, Tetraspan; TS-HES) oldatok
infúziójával előidézett volumenterhelés keringési hatásait.
Módszer: Altatott törpesertések két csoportjában (RL n=6; TS-HES n=6) monitoroztuk a kisvérkör és a nagyvérkör
nyomás paramétereit (artériás középnyomás, MAP; centrális vénás nyomás, CVP; pulmonális nyomás,
PAP; pulmonális kapilláris éknyomás, PCWP). Invazív hemodinamikai monitorozást, (PiCCO Plus és
VolEFF monitorok, pulmonális katéter) transzpulmonális és jobb szívfél termodilúciós perctérfogatmérést
alkalmazva, mértük a szívindexet (CI), a jobb kamra volumenét (RVEDI), bal szív fél volumenét (LHEDI), az
extravaszkuláris tüdő víztartalmat (EVLWI). Az állatok kumulatív volumenterhelését 6 lépésben, először 50
ml, majd háromszor 100 ml, végül kétszer 150 ml infúzió (RL vagy TS-HES) adásával végeztük. Minden esetben
a volumen bevitel 10 percig tartott, amelyet 5 perces mérési periódus követett.
Eredmények: A kumulatív volumenterhelés hatására nyomás paraméterek közül a MAP kismértékű emelkedéssel,
a CVP lineáris jellegű szignifikáns változással reagált a lépcsőzetes volumenterhelésre. A kisvérköri
nyomások, a PAP és a PCWP, illetve a volumenparaméterek közül az RVEDI, már az első 50 ml-es infúzióra
ugrásszerű emelkedéssel válaszolt. A CVP és a PCWP esetében a további folyadékbevitel további emelkedést
nem okozott, azonban az RVEDI változása telítési görbe jellegű tendenciát mutat. Minden vizsgált paraméter
esetében a TS-HES kolloid infúzió jelentősebb változást eredményezett, amelyek közül a TS-HES oldat
EWLW értéket növelő hatása a túltöltést jelzi.
Következtetés: A szív előterhelését meghatározó paraméterek közül, pontos méréstechnika esetén, a CVP lineárisan,
még a jobb szívfél volumen paraméterei inkább telítési görbe szerint követik a volumenterhelés
változását.
62