Tanítói kézikönyv tanmenetjavaslattal - Mozaik Kiadó

TANMENET
19. hét
ÓRA TANANYAG TK. SZF.
Ki a legalacsonyabb és a legmagasabb az osztályban?
Gyakoroljuk a mérést alkalmilag választott és szabvány
mértékegységgel is.
Adjuk minden gyerek kezébe újra a méterrudat! Fontos,
hogy legyen fogalmuk arról, mekkora egy méter. Késõbb
két karjuk szétnyitásával emlékezetbõl mutassák meg.
Keressenek a tanteremben olyan tárgyakat, amelyek
hosszabbak, egyenlõ hosszúak és rövidebbek 1 méternél.
Tk. 91/1. feladat:
Megfejtés: MÉTER
72. A hosszúság mérése
A deciméter megismerése és jelölése
Lehetõség szerint minden gyerek kapjon a színesrúdkészletbõl
egy narancssárga rudat. Ez egy deciméter. A tanító mérje
rá a méterrúdra és közösen állapítsák meg, hogy 10-szer fér rá,
vagyis 1 méter egyenlõ 10 deciméterrel.
Rövidítve: 1 m = 10 dm.
Becsüljék és mérjék meg tárgyak hosszát deciméterrel.
Pl.: Mérjük meg a tankönyv hosszabb, rövidebb oldalát!
Becsléseik és méréseik eredményét a füzetbe rögzítsék! A mértékegységet
ne felejtsék le a mérõszámok után!
Vegyék elõ a mérõszalagot is. Mérjenek ki rajta 2, 5, 8 stb.
dm-t. Ahogy az elõzõ órán, úgy most is mutassák ujjaikon,
hogy mekkora az új mértékegység!
Keressenek egy dm-nél rövidebb, vele egyenlõ, illetve hoszszabb
tárgyakat!
92. o.
73. A centiméter megismerése és jele
93-94. o.
Ismerkedés a vonalzó használatával
Ezen az órán elsõdleges cél a mérési eljárás gyakoroltatása!
A vonalzó helyes használatát a Tk. 93/2. feladatán keresztül
ismerhetik meg, majd gyakorlással sajátíthatják el. Beszéljünk
a rámérésrõl is (Tk. 94/1. feladat).
Rámérésnek hívjuk azt az eljárást, amikor egy félegyenesre
meghatározott hosszúságú szakaszt mérünk.
Ahhoz, hogy a mértékváltások elvont szinten jól menjenek,
sok tapasztalati mérésre van szükség.
74. Át- és beváltások a hosszúságmérésben
95. o. 47. o.
Relációk mennyiségek között
Mérõszámok pótlása
Szöveges feladatok
36