Tanítói kézikönyv tanmenetjavaslattal - Mozaik Kiadó

TANMENET
ÓRA
TANANYAG
Szorzás
76. A szorzás fogalmának értelmezése egyenlõ tagok összeadásával
A szorzás mûveletének jele
Összeadások és szorzások lejegyzése képekrõl
A szorzás tanítását matematikai fogalmának értelmezésével
kell kezdeni.
A szorzást egyenlõ tagok összeadására vezetjük vissza. Beszélgessünk
elõször a Tk. II. 4. oldalán található nyitóképrõl.
A zöldségeket, gyümölcsöket úgy csomagolták, hogy 1 csoportba
valamennyi darabot tettek. Mondjanak még olyan
tárgyakat, élelmiszereket, amelyeket csoportokba csomagolva
árulnak.
Pl.: retek, tojás, virágok, 4 db-os elem
Keressenek tárgyakat a saját közvetlen környezetükbõl is és
azt is állapítsák meg, hogy hány darab kerül 1 csomagba.
Pl.: filctollak, füzetek, tollak, ceruzák, rajzlapok, radírok
stb.
Tk. II. 4/1. feladat:
A képsorról jegyezzük le az egyenlõ tagú összeadásokat,
majd a Tk. II. 5. oldalán található kép segít a mûvelet
értelmezésében:
Az azonos tagú összeadást rövidebb formában is le tudjuk
írni. Ezt szorzásnak nevezzük.
Beszéljük meg, hogy a középre írt pont a szorzás jele! Számológépen
az „x”-et, míg a számítógépen a „*”-ot keressük.
A szorzás jelének jobb és bal oldalára kerülnek a tényezõk.
Második osztályban még nem tananyag a szorzandó és szorzó
megnevezése, megkülönböztetése. A tankönyv képeinek
értelmezésekor beszéljük meg a gyerekekkel, hogy a lejegyzés
során az elsõ szám azt jelenti, hogy hány csoport van
a képen, a második szám, pedig a csoport elemeinek számát
jelöli. Az a tapasztalatom, hogy a gyerekek számára ez a lejegyzési
mód az egyszerûbb. A szorzótáblákat memorizálni
is könnyebb így.
A következõ feladatokban az összeadás és szorzás mûveletének
kapcsolatát gyakorolhatják.
4-5. o. 49. o.
38