A borászat nyelve - Magyar Nyelvtudományi Tanszék - Debreceni ...

A szótár használata
A szótár 287 szócikkből áll. A címszó az adott fogalom szakszerű neve. A szótár
a magyar ábécé szoros rendjében tartalmazza a címszavakat. A névelővel (a, az) kezdődő
elnevezések névelő nélkül vannak besorolva.
A szócikkek három részből épülnek föl. Minden szócikk kövér betűvel kiemelt
címszóval kezdődik. A címszóként szereplő szavak alapalakjukban, ragozatlanul,
úgynevezett szótári alakjukban állnak a szócikk élén. Toldalékos alak csak abban az
esetben címszó, ha a szó csupán valamely raggal vagy jellel ellátott alakjában él a
szaknyelvben, és ha belőle az alapszó nem vonható el természetes módon. Címszóként
általában önálló szavak szerepelnek, de szószerkezetek is előfordulnak a címszavak
között. Az igék kijelentő mód jelen idő egyes szám 3. személyű alakban, a
névszók az egyes számú, toldalék nélküli alakjukban állnak címszóként a szócikkek
élén.
Az idegen helyesírású szavak esetében a címszót szögletes zárójelben a kiejtés
követi. Ezután dőlt betűvel következik a szófaj meghatározása.
A szócikkfej a használat körének megadásával zárul. Ez összefoglalja a jelentés
meghatározó jegyeit, mindazt, amiben összegződik a szójelentés magva. Kiemelt
számok jelzik a különböző jelentéseket. Végül szinonimamutató olvasható. A
szinonímák kisebb, kövér betűvel vannak szedve. A címszót a szövegben csak ~ jellel
használom, hozzáillesztve a szöveg által megkívánt ragot vagy jelzőt. Az utalás
(→ jel) arra a címszóra utal, ahol a részletes magyarázat található.
A szótár rövidítéseinek jegyzéke
fn – főnév
i – ige
~ − a címszó teljes, változatlan alakját helyettesíti
→ − arra a címszóra utal, ahol a részletes magyarázat található
38