2011/2. szám - Irodalomtörténet
2011/2. szám - Irodalomtörténet
2011/2. szám - Irodalomtörténet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
TOLCSVAI NAGY GÁBOR<br />
ALANY, SZUBJEKTUM<br />
Nem magasba tör, mint másszor –<br />
Éltem lejtős útja ez;<br />
Mint ki éjjel vízbe gázol<br />
S minden lépést óva tesz. 27<br />
Egy szubjektum áll a beszélői és befogadói figyelem középpontjában, ez maga<br />
a beszélő, de a saját magára irányuló figyelmet nem E/1. személyű, grammatikai<br />
alanyú megszólalással hozza létre. A feldolgozásban a versbeli mondatok figurái<br />
mint grammatikai alanyok kapnak elsőséget, és rajtuk keresztül jut el a megértés<br />
a tényleges beszélőhöz.<br />
A nyelvi reprezentációban, a dinamikus fogalmi konstruálás során elkülönül<br />
a lírai beszélő és a mondatbeli, szövegbeli résztvevő. Ez utóbbi az este és az árny.<br />
Az este többszörös metaforizáción megy át a teljes versszövegben, a természeti<br />
je lenségtől az öregedésen át a sötétségig mint a megismerés kudarcáig, a személyiség<br />
önalkotásának és önreprezentációjának kételyéig. Az árny a lírai beszélő<br />
tes tetlen lelkének vizuális lenyomata, kétszeres áttétel a beszélő szubjektumhoz,<br />
áttetszően homályos és bizonytalan körvonalú. Az árny főnév közvetlenebbül,<br />
de mégis áttételesen juttatja el a befogadót a beszélőhöz. Az összetett metafo ri zációs<br />
folyamat a lírai beszélő monológja, önértelmező megismerő műveletei során<br />
alakul, ezért ennek az önreflexív szellemi és érzelmi folyamatnak a szereplői révén<br />
reprezentálódik a befogadó számára a deiktikusan csak áttételesen és részlegesen<br />
lehorgonyzott szubjektum.<br />
Az árny főnév egyúttal egy másik fogalmi és szemantikai művelet részese,<br />
amely szintén a középpontban álló lírai beszélő (szubjektum) és a monológban<br />
grammatikai alanyként megjelenő résztvevők közötti elkülönülést és összefüggést<br />
létrehozza. Az árny főnév birtokos szerkezet tagja: lelkem árnya, éppúgy, ahogy<br />
A lejtőn egy másik központi fogalmi szerkezetét kifejező nyelvi egység, az éltem<br />
lejtős útja. A birtokos szerkezet az esetek nagy részében nem birtoklást fejez ki,<br />
szemantikailag összetett referenciapont-szerkezet.<br />
Az összetett jelentésszerkezeteknek egy változata a referenciapont-szerkezet,<br />
amelyben egy nyelvi kifejezés valamely dolgot egy másik dolog megnevezésén,<br />
aktiválásán keresztül tesz elérhetővé, feldolgozhatóvá. Egy nyelvi kifejezés, például<br />
egy dologmegnevezés által aktivált fogalom megnyit egy fogalmi tartományt<br />
(a világról való tudáson alapuló asszociációs tartományt), amelyen belül egy másik<br />
fogalom könnyebben hozzáférhetővé válik. Ebben a konstruálási műveletben<br />
a fogalmi kiindulópont a referenciapont, olyan entitás, amelyről valamilyen isme-<br />
27<br />
ARANY János, A lejtőn = UŐ. Összes művei, I., Kisebb költemények, s. a. r. VOINOVICH Géza, Akadémiai,<br />
Budapest, 1951, 280.<br />
retük van a beszédpartnereknek, és ennek a fogalmi leképezésén keresztül lehet<br />
eljutni a beszélő tényleges témájához, a célhoz. 28 Az 1. ábra a referenciapont-szerkezetet<br />
részletezi. 29 K a konceptualizáló (a beszélő vagy a hallgató), R a referenciapont<br />
(a fogalmi kiindulópont), C a konceptualizáló által a referenciaponton<br />
keresztül elérendő fogalmi cél, a nyíl a konceptualizáló mentális ösvényét jelzi,<br />
és végül D azt a domíniumot, fogalmi tartományt, amelyhez a referenciapont<br />
köz vetlen hozzáférést biztosít.<br />
D<br />
R K<br />
C<br />
K = konceptualizáló<br />
R = referenciapont<br />
C = cél<br />
D = domínium<br />
A referenciapont-szerkezet dinamikus nyelvi jelenség. A dinamikusság a kognitív<br />
nyelvészet értelmezésében a nyelvi egységek feldolgozásának időbeliségéből,<br />
párhuzamosságából és egymásra következéséből ered. A referenciapontként szolgáló<br />
entitás azért töltheti be a funkcióját, mert a konceptualizáló számára könynyebben<br />
hozzáférhető, aktiválható, mint a cél. A referenciapont aktivált volta<br />
miatt feltűnőbb, mint a környezete. A könnyebben hozzáférhető entitás fogalma<br />
megnyit egy olyan tartományt, domíniumot, amelyben a célt már könnyű elérni.<br />
A referenciapont-státust egy entitásmegnevezés addig tölti be, amíg e funkciója<br />
ki nem merül, tehát amíg a konceptualizálót el nem vezeti a célhoz. A feldolgozási<br />
folyamat későbbi szakaszában a cél kerül a figyelem középpontjába, mert a referenciapont<br />
révén már könnyebben hozzáférhetőnek számít.<br />
Az Arany-versben az első itt tárgyalt szerkezetben a lelkem a referenciapont és<br />
az árnya a cél, a második szerkezetben az éltem a referenciapont és a lejtős útja a cél.<br />
Az „Ereszkedik lelkem árnya” mondat formai alanya harmadik személyű, csak<br />
a birtokost jelölő toldalék első személyű, ez azonban csak referenciapont (ki induló<br />
pont) az árny főnévhez, amely nem azonos magával a beszélővel. Egyúttal<br />
mindkét, referenciapontként funkcionáló elem maga is egy-egy referenciapontszerkezet:<br />
én (referenciapont) – lélek (cél), én (referenciapont) – élet (cél). E szemantikai<br />
szerkezetek a vallomásos líra poétikájához képest jelentős változást hoznak:<br />
a sze mantikai (fogalmi) kiindulópont az én, a lírai beszélő, episztemikusan lehorgonyozva,<br />
a befogadó számára azonosíthatóan, topikként a figyelem középpont-<br />
28<br />
A referenciapont fogalmát részletesen lásd Ronald W. LANGACKER, Grammar and Conceptualization,<br />
De Gruyter, Berlin – New York, 1999, 171–201.<br />
29<br />
Vö. Uo., 174. Az ábrán az eredeti jelölés magyar fordítása olvasható.<br />
190 IRODALOMTÖRTÉNET • <strong>2011</strong>/2 TANULMÁNYOK 191
Change language