A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 107
TALAJTANI TANSZÉK
Dr. habil Kátai János egyetemi tanár, Dr. Csubák Mária
egyetemi docens, Zsuposné dr. Oláh Ágnes egyetemi
docens, Dr. Veres Edina egyetemi adjunktus, Sándor Zsolt
tanszéki mérnök, Bessenyei Mihály tanszéki mérnök,
nyugdíjasként: Dr. Helmeczi Balázs egyetemi tanár,
professzor emeritus
A tanszék bemutatása
A Tanszéken egy habilitált egyetemi tanár, két egyetemi
docens, egy fő egyetemi adjunktus és két fő tanszéki
mérnök vesz részt a DE ATC MTK-n belül az oktató
és kutató munkában. Az oktató munkában elsősorban
az alap és alapozó A-tipusú tantárgyakat, valamint
szakirányokhoz kapcsolódó B-típusú tárgyakat oktatunk.
A Tanszéken a 2003-2004 tanévben három tudományos
diákköri dolgozatot, valamint hat diplomamunkát
készítő hallgató tevékenykedett. A Tanszék kutató
munkájában egyrészt különböző kutatási projektekhez,
másrészt tanszékekhez és intézményekhez kapcsolódó
megállapodás keretében végez kutatást. A kutató
munkában talajkémiai, talajbiológiai és alkalmazott talajtani
kutatások folynak.
A tanszék oktatási tevékenysége
A Talajtani Tanszék oktatói egyetemi szakokon
(agrármérnöki, agrár mérnöktanári, agrárkémikus
agrármérnöki, élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki,
környezetgazdálkodási agrármérnöki, gazdasági
agrármérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, geográfus
és földrajz), főiskolai szakokon (kertészmérnöki,
mezőgazdasági szakigazgatás szervező mérnöki,
természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki,
környezetmérnök ), valamint akkreditált iskolai rendszerű
felsőfokú szakképzésben -AIFSZ- (hulladékgazdálkodási
technológus) egyaránt végeznek oktató munkát. Az
oktatómunka kiterjed továbbá a kiegészítő szakra,
valamint a posztgraduális (környezettechnológiakörnyezetvédelem)
és a PhD képzésre egyaránt. A
tanszéken oktatott tantárgyak az alap és alapozó
tantárgyak között az alábbiak: talajtan (talajkémia,
talajfizika, talajbiológia, talajjavítás, talajvédelem,
talajföldrajz, talajszennyezés, talajtermékenység,
talajökológia), méréstechnika. A Tanszék oktatói
választható B-tipusú tárgyakat hirdetnek meg a hallgatók
számára, amelyeket rendszeresen felvesznek a hallgatók,
ezek a következők: talajökológia, geológia alapjai,
talajszennyeződés-talajminőség, talajjavítási módszerek,
földértékelés.
K+F tevékenység, pályázatok
A tanszéken 2003-2004 között 3 OTKA pályázat keretében
folyt az alapkutatás.
1. Ásványi és szerves nitrogénformák változásának talaj
mikrobiológiai összefüggései T 032343 számú OTKA téma
(2000-2003). Témavezető: Kátai János
A talajtípusok fizikai, kémiai és mikrobiológiai paraméterek
alapján történő összehasonlító értékelése bizonyította,
hogy a talajok szerves anyagának átalakulása
nagymértékben függ a talajban lejátszódó mikrobiális
folyamatoktól. Mivel a szerves anyag, így a szerves
nitrogén vegyületek átalakulását nemcsak a benne
élő szervezetek mennyisége és aktivitása, hanem
számos ökológiai tényező és agrotechnikai eljárás is
befolyásolja, így a kapott összefüggések nem minden
esetben szignifikánsak, de általában tendencia jellegűek.
A tenyészedényes kísérletek egyértelműen igazolták,
hogy a tesztnövények számára kedvező víz- és tápanyag
ellátottság a mikrobiológiai folyamatoknak is kedvezett.
Ugyanakkor a nagyobb tápanyag ellátottsági szint
törvényszerűen nem járt együtt az intenzívebb mikrobiális
szerves anyag átalakulással. Vizsgálataink alapján
kijelenthetjük, hogy a talajtípusok tápanyag-szolgáltató
képességének és a talajmikrobiológiai folyamatok
intenzitásának kapcsolata estenként lényegesen
különbözött egymástól.
Összefüggések a humuszsavak kémiai összetétele és a
talaj biológiai aktivitása között. 038141 OTKA pályázat,
(2001-2004).
Témafelelős: Csubák Mária egyetemi docens,
közreműködők: Zsuposné Oláh Ágnes egyetemi docens
és Posta József egyetemi tanár.
Vizsgáljuk különböző termőhelyről származó, eltérő
genetikai főtípusba tartozó talajok esetében a
humuszanyagok, valamint a talajok fizikai, kémiai,
és biológiai tulajdonságai közötti összefüggéseket. A
humuszsavak talajban és a természetes vizekben betöltött
jelentősége ellenére kevés információval rendelkezünk
kémiai szerkezetükre és-összetételükre vonatkozóan,
vizsgálataink kiterjednek a humuszanyagok extrakciójára,
valamint szerkezetének pontosabb megközelítésére is. A
kutatás során elsősorban barna erdő-, csernozjom-, rétiés
sztyeppesedő réti szolonyec talajok humuszanyagainak
talajkémiai, valamint talajbiológiai vonatkozásait
vizsgáljuk.
3. A hagyományos és az ökológiai gazdálkodási
rendszerek hatása a talaj biológiai aktivitására. F042568
Ifjúsági OTKA.(2003-2006).
Témafelelős: Veres Edina, közreműködők: Zsuposné
Oláh Ágnes egyetemi docens és Kutassy Erika egyetemi
adjunktus.
Vizsgáljuk a hagyományos és az ökológiai gazdálkodási
módok hatását a talaj biológiai aktivitására összehasonlító
kísérletben, mészlepedékes csernozjom talajon. Mind
a hagyományos, mind pedig az ökológiai gazdálkodási
módon belül a vetésváltás és a tápanyagellátás hatását
vizsgáljuk az összes csiraszámra, a fontosabb fiziológiai
csoportba tartozó baktériumokra, a mikroszkopikus
gombákra, valamint a mikroszkopikus gombák genus
szerinti megoszlására, továbbá néhány talajenzim
aktivitására, a CO2-termelésre, a biomassza szén
mennyiségére és a terméseredményekre.
A tanszék külföldi kapcsolatai:
University of Reading, Department of Soil Science UK.,
Rothamsted Experimental Station, UK., Wageningen
University, Department of Environmental Sciences,
Subdepartment of Soil Quality, and Department of
Microbiology, NL., Netherlands Institute of Ecology,
NL. nChiba University, Faculty of Horticulture, Japán.,
University of Oradea, Nagyvárad., University of Nitra,
Slovenska Pre’nohorpodarska.Universitate Rostock,
Németország, University of Helsinki, Finnország,
University of Zaragoza, Escuela Politechnica Superior de
Huesca, Spanyolország
Oktatók külföldi útjai:
Csubák Mária Románia, University of Oradea, Részvétel
konferencián, Csubák Mária, University of Uppsala