A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Agrártudományi <strong>Centrum</strong> 245<br />
Biotechnológiai eljárások kidolgozása napjaink biotikus<br />
és abiotikus stresszeivel szembeni tolerancia vizsgálatára<br />
szántóföldi növényeknél. (GVOP-3.1.1.-2004-05-0041/3.0.<br />
2005-2007; Dr. Dobránszki Judit)<br />
A klimatikus viszonyok változása új stresszfaktorok<br />
megjelenését idézte elő hazánkban is. Vonatkozik ez mind<br />
az abiotikus, mind a biotikus stresszfaktorokra.<br />
A projekt keretében olyan hazánkban viszonylag<br />
újonnan jelentkező stresszekkel kívánunk foglalkozni (pl.<br />
szárazság, vagy új, eddig hazánkban nem előforduló, vagy<br />
kis jelentőségű kórokozók megjelenése és terjedése),<br />
melyek érzékeny fajtáknál jelentős terméskiesést<br />
okozhatnak (akár 50-80%). Célunk néhány, intézetünkben<br />
jelentős szántóföldi kultúránál a napjainkban jelentkező<br />
biotikus, ill. abiotikus stresszekkel szembeni ellenálló<br />
fajták nemesítésének hatékonyabbá tétele, új, gyors és<br />
megbízható in vitro tesztelési eljárások kidolgozásával. A<br />
kidolgozandó módszerek speciális ismeretet nyújtanak a<br />
meglévő genetikai háttér olyan tulajdonságaira, amelyeket<br />
hagyományos módszerekkel hosszú időig vizsgálva<br />
sem tudnánk megfelelően értékelni. A kidolgozandó<br />
eljárásokhoz hasonló módszerek a nemesítésben még<br />
alig használatosak, de a jelentkező termesztési problémák<br />
megoldását jelentősen meggyorsíthatják.<br />
Szárazságtűrő, illetve különböző kórokozókkal szemben<br />
ellenálló fajták köztermesztésbe vonásával az élő környezeti<br />
forrásokkal ésszerűbben gazdálkodhatunk, bővíthetjük a<br />
biztonsággal termeszthető fajták körét.<br />
Mindezen hatások eredményeként a gazdálkodók<br />
tevékenysége hatékonyabbá és biztonságosabbá válik, ami<br />
lehetővé teszi a regionális egyenlőtlenségek csökkentését,<br />
az életminőség javítását. A fenntartható mezőgazdaság,<br />
ideértve az ökológiai gazdálkodást is, egyik alappillére<br />
szintén a biotikus és az abiotikus stresszekkel szemben<br />
toleráns, vagy rezisztens növényfajták használata.<br />
Az eredmények más nemesítő intézetek számára is<br />
adaptálhatóak.<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong>re (Nyíregyházi Kutató Központ) jutó<br />
támogatás: 30.000 e Ft.<br />
„Korszerű talajsavanyúság meghatározási módszer<br />
kifejlesztése a hatékonyabb talajjavítás céljából” (GVOP -<br />
3.1.1 - 2004 – 05 - 0286 /3.0; Témafelelős a DE ATC-n: Dr.<br />
Vágó Imre)<br />
Hazánkban jelentős probléma a talajok savanyodása.<br />
A savanyú talajok javítására, meszezésére mind<br />
környezetvédelmi, mind mezőgazdasági szempontból<br />
egyaránt szükség van. A talaj meszező anyag szükségletének<br />
meghatározására jelenleg használt módszerek nem<br />
eléggé pontosak és nem tükrözik kellőképpen a különböző<br />
talajsavanyúságformák minőségét és mennyiségét.<br />
A projekt a következő fő tevékenységeket öleli<br />
fel: műszerfejlesztés, tenyészedényes és szántóföldi<br />
kísérletek, valamint az eredmények kiértékelése. A munka<br />
folyamán egyaránt szükség van talajtani, műszerfejlesztési<br />
és termelési tapasztalatokra, amivel a konzorcium<br />
résztvevői - hazánk kiemelt jelentőségű szakintézményei<br />
- rendelkeznek.<br />
A projekt célja egy laboratóriumi körülmények között jól<br />
működő talajsavanyúság mérőműszer továbbfejlesztése<br />
és a meszezési szaktanácsadás széles körű tesztelése,<br />
korszerűsítése. A műszer segítségével pontosabban mérhető<br />
a talajok savanyúsága, így a meszezési szaktanácsadás<br />
korszerűsíthető, a talajok javítása hatékonyabbá tehető.<br />
Az eredmények legfontosabb felhasználói a<br />
mezőgazdasági termelők lesznek. Az EU csatlakozással<br />
a mezőgazdasági támogatások egyik alapfeltételévé<br />
vált, hogy a termelők a mezőgazdasági termőterületek<br />
minőségromlását megelőzzék, illetve szükség esetén a<br />
talajok savanyúságállapotát helyreállítsák. Így érdekeltté<br />
válnak mezőgazdasági területeik javításában, többek között<br />
meszezésében. A talajsavanyúság pontosabb ismeretében<br />
a meszezés okszerűen végezhető, ezáltal elkerülhető<br />
az alulmeszezés illetve a túlmeszezés, ami jelentős<br />
költségmegtakarítást eredményez.<br />
A kutatás-fejlesztési projekt partnerei: SZIE MKK<br />
Talajtani és Agrokémiai Tanszék, DE MTK Mezőgazdasági<br />
Kémiai Tanszék, MTA TAKI Budapest, KITE Rt. Nádudvar,<br />
Gáma-Geo Kft, Miskolc. A projekt teljes támogatása: 85.604<br />
eFt.<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong>re jutó támogatás: 16.474 e Ft.<br />
PÁLYÁZAT/TÁMOGATÁS FORRÁSA: FVM<br />
1/ Az agrártermelés innovációs hátterének biztosítását<br />
megalapozó kutatások<br />
A racionális tápanyag-gazdálkodást elősegítő talajvizsgálati<br />
módszerek alkalmazása a Nyírség homoktalajain (FVM<br />
43550/204, futamidő 2004-2006, Dr. Loch Jakab)<br />
Napjaink egyik fő feladata a fenntartható és<br />
környezetkímélő gazdálkodás feltételeinek megteremtése<br />
a mezőgazdaságban. A fenntarthatóság alapkritériuma<br />
a talajtermékenység megóvása, melyet egyre inkább<br />
veszélyeztetet a 15 éve negatív országos tápelemmérleg.<br />
A környezetkímélő gazdálkodás ismérve a<br />
termesztett növények tápelem-igényének kielégítése a<br />
környezet minimális terhelésével. Ez utóbbi követelmény a<br />
termőhelyek adottságaihoz messzemenően alkalmazkodó<br />
termőhely-specifikus tápanyag-ellátással biztosítható.<br />
A termelési feladatok regionális megoldása<br />
megkívánja, hogy a termelés szintjét és az ezt meghatározó<br />
tápanyag-ellátást az ökológiai és az ökonómiai adottság<br />
figyelembe vételével alakítsuk ki. A racionális tápanyaggazdálkodás<br />
megvalósítása a Nyírségben, figyelembe<br />
véve a táj változatos talajadottságait, szükségessé teszi<br />
a hagyományos vizsgálati módszereken kívül speciális<br />
tápanyag vizsgálatok alkalmazását.<br />
A DEATC Mezőgazdasági Kémiai tanszékén,<br />
részben nemzetközi együttműködésben végzett, korábbi<br />
kutatások során megállapították, hogy a 0,01 M kalciumklorid<br />
talaj-kivonószer alkalmas a növények számára<br />
könnyen hozzáférhető tápelem-tartalom jellemzésére. A<br />
hiány és felesleg egyaránt jól jellemezhető, ezért a módszer<br />
nemcsak a tápanyag-ellátottság, hanem a környezetre<br />
káros koncentrációk jelzésére is alkalmas. A nemzetközi<br />
gyakorlatban általánosan vizsgált szervetlen formák mellett<br />
sem növénytáplálási, sem környezetvédelmi szempontból<br />
nem hanyagolhatók el a talaj a 0,01 M kalcium-klorid<br />
oldható szervetlen frakcióin kívül meghatározható könnyen<br />
oxidálható szerves N, P frakciók.<br />
A kutatási feladat megvalósítása során az<br />
országos talajmonitoring rendszer (TIM) mintáit, valamint<br />
növénytermesztési és kertészeti kísérletek talajmintáit<br />
vizsgálják a hagyományos módszerekkel és a tanszéken<br />
továbbfejlesztett módszerrel. A kísérletekben végzett<br />
termés-elemzések alapján javaslatot tesznek a módszer<br />
felhasználására a szaktanácsadásban. Együttműködök:<br />
DE ATC Mg. Kémiai tanszék, Vidékfejlesztési és<br />
Tájhasznosítási tanszék, Nyíregyházi Kutató Központ,
Change language