A Debreceni Egyetem AgrÃ¡rtudomÃ¡nyi Centrum oktatÃ³i, kutatÃ³i

More documents

Recommendations

Info

242 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum vizsgálni, keretelőírás elkészítésével és bevezetésével szolgálni. A termékek nyomonkövethetőségének igénye az élelmiszerlánc egyik alapvető az élelmiszerbiztonság szempontjából meghatározó eleme. Az erre irányuló igény és szabályozás a tényleges „a szántóföldtől az asztalig” elv gyakorlati megvalósítását kívánja meg. Az állati termék előállítás folyamán a gabona- hús vagy takarmány-hús vertikum termékpályájára kiterjedő integrációkban a takarmány-hús folyamat nagyon jól szabályozott. Ezáltal a minőségügyi rendszerrel jól lefedett. Ugyanakkor a takarmánynövények termesztésére nem találtunk kiépített minőségügyi rendszert. Ez a hiányosság ma egyre jobban akadályozza a projekt címében is szereplő elv megvalósíthatóságát, s ezért egyre feszítőbb a takarmánynövények megbízható GAP-jának kidolgozása. Szükség van tehát egy olyan kezdeményezésre, amely megfelelő szakmai, tudományos, pénzügyi támogatottságot biztosít a hiányosságok megszüntetésére. Ehhez olyan kutatási program indítására van szükség, amelyben alap-, alkalmazott és technológiai fejlesztő kutatás szoros egymásra épülése valósul meg. A szántóföldi növénytermesztés során, mint azt az előzőekben vázoltuk különböző intenzitású növénytermesztés folyik, és ezek minőségirányítási helyzete is jelentősen eltér. Megítélésünk szerint modellértékű lehet több szempontból is a termék nyomonkövethetősége szempontjából egy olyan kutatási feladat indítása és megoldása, amelynek során nagy számú talaj és növényminta elemzésével a kapott adatok különböző statisztikai módszerekkel történő feldolgozásával próbáljuk meg becsülni az eltérő intenzitásokhoz tartozó vizsgálatok és mérések számát. A konzorcium tagjai: NAGISZ Rt, Árpád-Agrár Rt., Szabolcs Gabona Holding Rt., Remete ’96. Kft., QTT Kft. Az ATC-re eső támogatás: 40.000. e Ft. Bio juhhús termékek alapanyag termelésének fejlesztése (GAK/KSBJHH04. ALAP1-00108/0224. 2005-2006, Dr. Jávor András), Az ökogazdálkodásból származó bio juhhús termékek alapanyag előállításának fejlesztése (GVOP- 2004-3.1.1 2004-2005.; Dr. Jávor András) Hazai viszonyok között az őshonos juhok közül a rackák lehetnek a gyenge termőhelyi adottságú területek, és a különböző táj- és környezetvédelmi területek – nemzeti parkok – megtermelt gyepének hasznosítói. Az itt tartani, tenyészteni kívánt juhok olyan fajtájú, genotípusú egyedekből állhatnak, amelyek képesek elviselni az extenzív termelési feltételeket, és emellett a piacon értékesíthető minőségű árut tudnak termelni. A lehetőségek közül az egyik potenciális fajta a tradicionális racka két változata a hortobágyi és a gyimesi racka. Ezért olyan genetikai és technológia vizsgálatsorozatot kívánunk elvégezni, amelyek eredményeként a jelenlegi és a jövőbeni gyepterületek gazdaságos hasznosítására, és kiváló minőségű, márkázható magyar, bio minősítésű termékek kifejlesztésére nyílik lehetőség. A gazdaságosság javításának lehetősége a szaporaság növelésében rejlik. A szaporaság a merinók esetében 100-120%, a rackánál pedig 100-110%. Ebből következik, hogy a minimális szelekciós követelményt tekintve az állatok nem képesek olyan mennyiségű szaporulatot a világra hozni, amelyik lehetővé tenné a gazdaságos termelést. Szelekciós munkával a szaporaság 20-30%-os szükséges növeléséhez 25-30 évre van szükség. Keresztezéssel ez az időszak lényegesen lerövidíthető, hiszen a jól megválasztott apai partner után felnevelt nőivarú szaporulat első ellésében a többlet bárány már ”megjelenik” és a hozam-növekedés (bárány és /vagy hús) ugyancsak tetten érhető. Olyan keresztezési programot kívánunk a téma keretében végrehajtani, amelynek eredményeként választ kaphatunk a következő kérdésekre: - hogyan lehet a racka bárányok egyedi húsmennyiségét és -minőségét úgy javítani, hogy ne változzon meg a tartási rendszer, bio vagy organikus termék-minősítést kaphasson a vágóra vitt bárány; - melyik az elérhető húsfajták közül a legmegfelelőbb keresztezési partner a gyimesi rackák számára; - melyik vizsgálni kívánt fajta milyen mértékben oldja a genetikailag determinált gyenge izmoltságot; - hogyan követhetők a húsjellemzőkben bekövetkezett változások CT vizsgálatokkal (vágás nélkül), és milyen kapcsolat állapítható meg a CT vizsgálatok, valamint a vágási adat felvételezések eredményei között a kísérletekben szereplő konstrukciók esetében; - milyen a különböző keresztezett bárányok választásig és hízlalásban elért súlygyarapodása, növekedése; - melyik keresztezett genotípusba tartozók hizlalhatók eredményesen legelőn, s melyek igényelnek inkább zárt hízlalási technológiát a megfelelő eredmény eléréséhez; - melyek a különböző genotípusú bárányok vágási és húsminőségi tulajdonságai; - hogyan minősülnek az eltérő genotípusokba tartozó bárányok az élő és a vágott minősítés (S/ EUROP) során; - húsüzemi feldolgozásban mely genotípusba tartozó egyedekből milyen termék készíthető a legkedvezőbben; - melyek az eltérő genotípusba tartozó bárányok hústermelésének ökonómiai jellemzői. A program során az eredmények ismeretében meghatározzuk a legkedvezőbb keresztezési konstrukció(ka)t, s a legmegfelelőbb termelési technológiát. Ez lehetővé teszi az S/EUROP minősítési rendszerhez való alkalmazkodást anélkül, hogy a gyimesi racka fajta adottságait megváltoztatnánk. A projekt partnerei: Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, DE ATC, és Bakonszegi AWASSI RT. A Debreceni Egyetemre jutó együttes támogatás: 12.000 e Ft. Minőségi juhtermék előállítás biológiai hátterének fejlesztése a gazdaságos termelés érdekében (GAK ALAP1-00019/ 2004. 2005-2007; Dr. Jávor András) Egy adott állatállomány potenciális termelőképességét a genetikai háttér határozza meg. A juhfajban még jelentős tartalékokkal rendelkezünk, amit jól bizonyít az egyes juhászatok termelési eredményeiben mutatkozó jelentős eltérés, illetve az üzemeken belül az állomány egyedi teljesítménye között meglévő variancia. A biológiai alap fejlesztésének leghatékonyabb módja a termelőképességet meghatározó genetikai alapok javítása. A genetikai háttér fejlesztésében a molekuláris genetikai ismeretek és módszerek alkalmazásával, közvetlenül DNS szintű szelekcióval érhetünk el leggyorsabb eredményt. A projektben a hús- és tejtermelőképességet meghatározó olyan genetikai markereket keresünk,
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 243 melyek később adaptálhatóak a gyakorlati tenyésztői munkában, felgyorsítva, hatékonyabbá téve a szelekciót, és gazdaságosabbá a termelést. Továbbá vizsgálni kívánjuk a biztos termékelőállítás hátteréül szolgáló mesterséges termékenyítésnél használt szaporítóanyag minőségi és mennyiségi tulajdonságait, és befolyásoló tényezőit. A kutatás-fejlesztés során kitűzött fontosabb feladatok, elérendő eredmények: 1. feladat: A kutatás során célunk a hazai tejelő juhfajták tejének összetétel vizsgálata, ezen belül is a tejfehérjék finomösszetételének elemzése. A kísérlet során a vizsgálatba bevont állatok α51- kazein, K-kazein és β-laktoglobulin genotípusát kívánjuk meghatározni. Ezen eredmények ismeretében összefüggéseket keresünk a tejösszetétel és a genotípusok között ill. a kapott eredmények után az eltérő kappa-kazeintartalmú juhtejmintákat sajtgyártásra használjuk fel. 2. feladat: Célunk a DGAT1 gén juhfajban történő szekvenálása, pontmutáció keresése a génben, mely okozója lehet az eltérő genotípusok faggyúborítottsága, ill. a hús márványozottsága közötti különbségeknek. A hústermelőképességet befolyásoló QTL-ek térképezés juh fajban történő térképezését kívánjuk elvégezni a juh 1-es kromoszómát lefedve. 3. feladat: Célunk a különböző genotípusú cigája kosok ivarérésének idejében, testtömeg-gyarapodásában és spermaminőségében lévő esetleges különbségek feltárása. Megbízható, ismételhető és modern spermaminősítési vizsgálati rendszer álljon rendelkezésre a juhtenyésztés számára. A szezon befolyásoló hatását a cigája változatainak kosaira a spermaminőség alapján, hormonszintjük alapján ill. fagyaszthatóságuk alapján tanulmányozzuk majd. Az egyes koscsoportokban kialakuló szociális rangsor is a megfigyelés tárgya. Cél feltárni a kosok spermaminősége kapcsolatban van-e a kialakuló szociális rangsorral. Meg kívánjuk vizsgálni továbbá, hogy egy korábban domináns állatnál változnak-e a hormon és spermaminőségi paraméterek, ha megfosztják rangjától. A projekt partnerei: DE ATC, Szegedi Tudományegyetem Dél-Alföldi Agrártudományi Centrum (SZTE DAAC), Juhker Kft. Debrecen és Pál Gábor egyéni vállakozó Debrecen. A Debreceni Egyetemre jutó támogatás: 39.696 e Ft. PÁLYÁZAT/TÁMOGATÁS FORRÁSA: GKM GVOP Modern bio- és élelmiszeranalitikai mérési eljárások bevezetése és alkalmazása a növénytermesztési technológiák korszerű minőségbiztosítási eljárásaiban speciális élelmiszer és gyógyszeralapanyag előállításhoz (GVOP. 3.1.1-2004-05-0416/3.0.; 2005-2007) A projekt célja a növényi eredetű gyógyszer, gyógyhatású készítmény, étrendkiegészítő illetve a speciális táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer alapanyagának előállítására alkalmazott mezőgazdasági termesztési technológia minőségbiztosítási rendszerének kiépítése és mintaszerű működtetése. A minőségbiztosítási rendszer felhasználja a legmodernebb bio- és élelmiszeranalitikai eljárásokat, a HACCP és TQM minőségbiztosítási eljárásokat, amelyek együttes alkalmazásával biztosítható, hogy az előállított növényi alapanyagok megfeleljenek a legmagasabb élelmiszerbiztonsági követelményeknek. A teljes technológia termőföldtől a feldolgozó üzemig történő nyomonkövetésével és ellenőrzésével lehetővé válik a megbízható alapanyagtermelés, növekszik a fogyasztók bizalma, csökkenthető a nagy anyagi és erkölcsi veszteséggel járó botrányok kockázata. A projekt a termelők, a feldolgozó üzemek, az ellenőrző hivatal és az egyetem együttműködésének keretében valósul meg. A minőségbiztosítási rendszer két alappontját a mérési adatok értékelése és a munkafolyamatok dokumentációja jelentik. Ezek eredményeként a teljes folyamat követhetővé válik. Az egyetem a termelőkkel, az FVM NTSZ laborral és az alapanyag felvásárlókkal egyeztetve kidolgozza a termelés minőségbiztosításának rendszerét. Mintafeladatnak a tökmag minőségbiztosított termesztését alakítjuk ki. A termesztés minőségügyi leírását, a minőségbiztosítási rendszer dokumentálását és üzemeltetési tervét a termőterület értékelése és vizsgálata követi. Cél, hogy nagy számú minta elemzésével a legteljesebb képet kapjuk a területről, megállapítsuk, hogy az adott terület alkalmas-e a nagytisztaságú alapanyag előállításhoz. Talajból a hagyományos tápanyag vizsgálatokon túl növényvédőszermaradvány, nehézfémtartalom és a talajból származó pollenből GMO vizsgálatot végzünk. A mintavétel GPS helymeghatározó rendszerrel előre tervezett minta alapján történik. A technológiában felhasznált valamennyi anyagot (termésnövelők, öntözővíz, növényvédőszer) megvizsgáljuk, belőlük mintát veszünk és őrzünk meg. A felhasznált anyagok mennyiségét, az elvégzett technológiai lépéseket (talajművelés, öntözés) megfelelően dokumentáljuk. A növény fejlődésének jellemző fenofázisában mintát veszünk. A mintákat elemezzük és értékeljük. A technológia fő és melléktermékeit megvizsgáljuk, megállapítjuk a jellemző szennyezettségi értékeket és azok szórását. A cél az, hogy a termesztés nyomonkövethetősége a teljes technológiában megvalósítható legyen. A projekt eredménye az élelmiszerbiztonságot és minőséget javító és stabilizáló, az egészségesebb táplálkozást elősegítő új technológiák fejlesztése, továbbá alklalmas az ökogazdálkodásból származó bio-élelmiszerek alapanyag-előállításának, illetve feldolgozásának további fejlesztésére. A Debreceni Egyetem támogatása: 48.000 e Ft. Agrár-környezetgazdálkodási geo-információs szaktanácsadás (GVOP-3.1.1.-2004-05- 0184/3.0, 2005-2007; Dr. Nagy János) A pályázat célja, olyan környezetkímélő és hatékony agrotechnikai beavatkozásokat megalapozó térinformatikai szaktanácsadási információs rendszer kialakítása, mely leginkább alkalmazkodik a területi variabilitáshoz és a művelési célokhoz. Az adatbázis alapja a kutatási területek műholdas helymeghatározással aktualizált genetikus talajtérképei, a digitális földhasználati struktúra, a területek digitális vektoros topográfiai és kataszteri térképei. Az információs rendszerhez digitális táblatörzskönyv integrálódik, mely a kataszteri alapon építkező mezőgazdasági táblák EU-konform adatszolgáltatási kritériumai jellemzik. A kialakított rendszer alkalmas a termőhelyi viszonyok és a termés részletes, tábla léptékű vizsgálatára, az agroökológiai és a termesztéstechnológiai paraméterek térbeli-időbeli elemzésére. A rendszer lehetővé teszi a talajok védelmével és termőképességük megóvásával összefüggő kérdések gyakorlati megvalósítását a magyarországi EU normáknak megfelelően. A szaktanácsadási rendszer segítségével
Page 1 and 2:
A Debreceni Egyetem Agrártudomány
Page 3 and 4:
Debreceni Egyetem Agrártudományi
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192: Debreceni Egyetem Agrártudományi
Page 241: Debreceni Egyetem Agrártudományi
show all

A Debreceni Egyetem AgrÃ¡rtudomÃ¡nyi Centrum oktatÃ³i, kutatÃ³i

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?