A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói

246 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum
valamint a Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadási
Kht Ujfehértó.
A Debreceni Egyetemre jutó támogatás: 18.556 e Ft.
2/Biológiai alapok fejlesztése
Juhok tejtermelelési tulajdonságait befolyásoló molekuláris
genetikai markerek vizsgálata (FVM K+F 46040. 2004-
2006, Dr. Jávor András)
A tejtermelőképesség összetett tulajdonság. A
tej mennyiségén túl fontos paraméterek a tejfehérje, és
tejzsír tartalom is. A tejfehérje polimorfizmusok vizsgálata
(elsősorban a béta-laktoglobulin, és a különböző kazeintípusok)
a szarvasmarha fajban eléggé elterjedt, a juh
fajban azonban az eddigi kutatási eredmények azt mutatják,
hogy nem jelentenek hatékony, robosztus eszközt. A bétalaktoglobulin
allélok tejfehérje termelésre való hatásával
kapcsolatos eredmények nem egyértelműek, az alfas1-
kazeinnél pedig a kedvező D allél gyakorisága elenyésző a
juhban. Éppen ezért a nemzetközi kutatás a QTL térképezés
felé indult. Vagyis olyan, elsősorban mikroszatellit
markereket keresnek, amelyek kapcsoltan öröklődnek
a vizsgált tulajdonságot meghatározó génnel, génekkel,
és eltérést mutatnak szekvenciájukban az szélsőséges
teljesítményt mutató egyedek között.
A tejtermelőképesség javítását célzó nemesítés
keretén belül két alprogramot dolgoztunk ki, melyek a
következők:
1.) Tejtermelőképességet befolyásoló QTL
térképezés awassi és racka juhfajban:
célunk megvalósításához a juh 6. kromoszómáján
elszórtan elhelyezkedő 12 mikroszatellit markerre kívánjuk
genotipizálni a kísérleti állományt. Azért választottuk a juh
6. kromoszómáját, mert a nemzetközi szakirodalomban
több szerző egymástól függetlenül olyan gének (QTL-ek)
meglétét valószínűsítette, melyek a tej mennyiségével,
fehérje- és zsírtartalmával is összefüggésbe hoztak (Diez-
Tascon et al., 2001; Rendo et al., 2003; Barillet et al.,
2003).
A kapott mikroszatellit markergenotípusok alapján
összefüggésvizsgálatot végzünk a kísérleti populáción mért
tejtermelési paraméterekkel, nevezetesen: tejmennyiség
(napi tej kg, laktációs tej kg), tejzsír és tejfehérje kg, valamint
szomatikus sejtszám.
2.) A melatonin receptor polimorfizmus hatása az
awassi állomány szezonális és aszezonális ivarzására:
a leglényegesebb jellemzője a juhok ivarzási viselkedésének
a szezonalitás, mely során szexuálisan aktív ösztrusz
időszak (tenyészszezon vagy ciklusos állapot) és inaktív
ún. anösztrusz időszakok (aciklikus petefészek-működésű
állapot) váltják egymást az év folyamán.
A melatonin a melatonin receptorhoz kapcsolódva
működik. A melatonin receptor-1a (Mel 1a
) génben olyan
polimorfizmusokat azonosítottak különböző juh fajtákban
francia kutatók, mely összefüggésbe hozható a spontán
aszezonalitás kialakulásával (Pelletier et al., 2000; Wright
2000; Notter et al., 2003), továbbá genetikai markerként
való alkalmazásukat javasolták mindaddig, míg közvetlenül
magát, az aszezonális ivarzást okozó gént nem sikerül
azonosítani.
Célunk 100-100 csak szezonálisan, illetve spontán
aszezonális ivarzásra képes anyajuh esetében vizsgálni a
Mel Ia
génben talált polimorfizmusok és a szezonális ivarzás
közötti kapcsolatot. Annak bizonyítása érdekében, hogy az
aszezonális csoportban lévő anyajuhok valóban hajlandóak
aszezonális ivarzásra, április első két hetében vizsgálni
kívánjuk a vér palmza progeszteron színtjét, melynek 1ng/
ml feletti értéke az állat ovulációs aktivitását mutatja.
A projekt partnerei: SÁRRÉT ’98 KHT.,
Bakonszegi AWASSI RT., DE ATC.
A Debreceni Egyetemre jutó támogatás: 10.000 e Ft.
PÁLYÁZAT/TÁMOGATÁS FORRÁSA: OTKA
Doktori iskola:
Fenntartható és precíziós mezőgazdasági rendszerek
módszertani támogatása (OTKA Dokt.Isk. TS 049875,
2005-2007; Dr. Nagy János)
A modellezés, a döntéstámogató rendszerek
használata, az informatika ma már az agrártudományokban
is egyre meghatározóbbá válik. Vannak olyan
problémák, amelyek a modellezés, a szimuláció nélkül
kezelhetetlenek. Ilyenek például a klímaváltozás és annak
hatása a környezetre, a növényi növekedés folyamatának
a leírása, a kockázat kezelése stb.
A modellek azonban nem csak az elméleti kutatások
szempontjából döntőek, egyre nagyobb szerepet kapnak
a gyakorlati életben is. A modern mezőgazdasági
szaktanácsadás nélkülözhetetlen eszközei az
informatikára alapozott döntéstámogató rendszerek, a
szimulációs modellek.
Célunk egy komplett modellrendszer kidolgozása,
ami az alábbi főbb modulokból áll: Növényi növekedési
modell, ami a talaj, klíma, hidrológia és a növény
rendszer összefüggéseit szimulálja. Sztochasztikus
modell, amely az időjárás változékonyságaiból fakadó
kockázati elemeket írja le. Agrotechnikai modul, ami
egyrészt a termesztéstechnológiát, másrészt a termőhely
állapotváltozását (meliorációt, degradációt stb.) jellemzi.
Gazdasági döntéstámogató rendszer, amely az optimális
termelésszerkezetet állítja elő figyelembe véve a
termőhelyi feltételeket, az erőforrásokat, a kockázati
és a gazdasági feltételeket. A fenntartható fejlődést
biztosító modell, amely hosszútávon dinamikájában írja
le a termőhely állapotváltozását, gazdasági eszközökkel
szabályozza a termelést.
Az egyes modellek önmagukban is használhatóak
lesznek, de terveink szerint ezek összekapcsolva egy
olyan modellrendszert alkotnak, amelyek mikroszinttől
kezdve leírja a növénytermesztés teljes folyamatát
regionális szintig. A növénytermesztési kutatások várható
eredményei javíthatják a termés biztonságát, a termelés
gazdaságosságát.
A kutatás-fejlesztési projekt partnerei: DE ATC
Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék.
A projekt támogatása: 69.000 e Ft