A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Agrártudományi <strong>Centrum</strong> 43<br />
eredetű DH vonalak szelekciója; stressztolerancia<br />
értékelése; kukorica genotípusok szárazság- és<br />
hőtűrő képességének vizsgálata. Tenyésztési<br />
munka; szövettenyésztési módszer igénybevétele;<br />
teljesítményvizsgálatok. A talajművelés, trágyázás, öntözés<br />
és tőszámsűríthetőség hatásainak, kölcsönhatásainak<br />
meghatározása; a különböző genotípusú kukorica hibridek<br />
alkalmazkodó képességének értékelése; a vetésidő<br />
meghatározása; a talaj anyag- és energia folyamatainak<br />
vizsgálata; az integrált növényvédelem fejlesztése; a<br />
növényi részek és a termés minőségvizsgálata, valamint<br />
üzemi kísérletek beállítása, technológiafejlesztés;<br />
közreműködés szaktanácsadási rendszer<br />
működtetésében; együttműködés partnergazdaságokkal;<br />
K+F eredmények elterjesztése. A kukorica alapanyagok<br />
feldolgozása és minősítése; keményítő, izocukor és<br />
alkohol termékek előállítása és minősítése; élelmiszeripari<br />
felhasználás céljára kukorica alapanyagok értékelése.<br />
Vetőmag és áru kukorica kereskedelem; piaci igények<br />
meghatározása; marketing információk és tapasztalatok.<br />
Hagyományos és a talajkímélő termesztéstechnológiai<br />
rendszerek talaj fizikai állapotára gyakorolt hatásának<br />
értékelése<br />
témavezető: Rátonyi Tamás, PhD<br />
A vizsgálataink alapján meghatároztuk a hagyományos<br />
és csökkentett menetszámú termesztéstechnológiai<br />
rendszerek talaj fizikai állapotára gyakorolt hatását. A<br />
téma kidolgozásába, a megbízható kiterjesztés miatt,<br />
több kísérleti helyszínt vontunk be. A hagyományos és a<br />
talajkímélő termesztéstechnológiai rendszerek vizsgálatára<br />
a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Látóképi kísérleti telepén<br />
mészlepedékes csernozjom talajon, és a csárdaszállási<br />
Petőfi Mg. Szövetkezetben középkötött réti talajon üzemi<br />
körülmények között állítottuk be tartamkísérletet. Az<br />
alkalmazandó módszerek között a talaj fizikai állapotának<br />
penetrométeres vizsgálata, a talaj tömörödöttségének,<br />
pórusviszonyainak, vízvezető-képességének és<br />
szerkezeti stabilitásának laporatóriumi meghatározása<br />
szerepelt. Eredményeink hozzájárultak a hagyományos,<br />
szántást helyettesítő talajkímélő talajművelési<br />
rendszerek kidolgozáshoz, direkt, ill. mulcsba vetéses<br />
termesztéstechnológiák üzemi méretű fejlesztéséhez.<br />
A fejlesztések révén hazánkban a jelenleg alkalmazott<br />
termesztéstechnológiákhoz képest kevesebb művelettel,<br />
gazdaságosan és a termőföldvédelmi követelményeknek<br />
is megfelelve végezhető a szántóföldi növénytermesztés.<br />
A monokultúra és a vetésváltás hatásának vizsgálata a<br />
kukoricatermesztésben, 2003-2006.<br />
témavezető: Huzsvai László, PhD<br />
Célkitűzés: A vetésváltás hatásának vizsgálata a talaj<br />
hasznosítható vízkészletére. A vetésváltás hatásának<br />
vizsgálata a talaj tápanyag szolgáltató képességére,<br />
különös tekintettel a könnyen felvehető nitrogén formákra.<br />
A vetésváltás és műtrágyázás kölcsönhatásának<br />
vizsgálata. A vetésváltás és öntözés kölcsönhatásának<br />
vizsgálata. A vetésváltás és a talajművelés minősége<br />
közötti kapcsolat elemzése. A vetésváltás hatása<br />
a talaj termékenységére, a növényi produkcióra,<br />
(termésnagyságra, az összes megtermelt szárazanyagra,<br />
termésbiztonságra).<br />
Határmenti kistérségek területfejlesztési programok<br />
adaptációja<br />
témavezető: Nagy János, DSc<br />
A pályázat célkitűzései: Az Európai Uniós normákat<br />
ismerő, területfejlesztési tervek és programok készítésére<br />
és megvalósítására alkalmas szakemberek képzése<br />
és a fejlesztési programok adaptálása a magyar román<br />
határmenti térségekben. A projekt elsődleges célja, hogy<br />
a képzésben résztvevők elméleti, s főként gyakorlati<br />
szempontból megismerjék a területi tervezés és<br />
programozás helyét és szerepét a területfejlesztésben,<br />
elsajátítsák a tervezés és programkészítés tartalmi és<br />
módszertani alapjait, jogi kereteit, tisztában legyenek az<br />
Európai Unió és Magyarország tervezési rendszerével<br />
és gyakorlatával, különös tekintettel a regionális<br />
összefüggésekre a gazdasági –társadalmi környezeti<br />
hatásokra, a határmenti együttműködés és a határon<br />
átívelő kapcsolatok sajátosságaira és lehetőségeire.<br />
Térinformatikai alapú térképezési módszerek kidolgozása<br />
a humuszkészlet térségi meghatározásához eltérő<br />
adottságú mintaterületeken<br />
témavezető: Nagy János, DSc<br />
A programban egy integrált térinformatikai rendszer<br />
és a hozzá kapcsolódó szakértői rendszer alapján<br />
javaslatokat teszünk az adott térségben indokolt<br />
talajjavítási beavatkozásokra és a humusz megőrzéséhez<br />
nélkülözhetetlen talajvédelmi munkákra.<br />
Az új módszer kidolgozásával, annak széleskörű<br />
alkalmazásával lehetővé válik a hazai humuszkészlet<br />
felmérése. A felmérés birtokában javaslatok dolgozhatók<br />
ki különböző talajtípusokra, tájakra a humuszkészletet<br />
megóvó és gyarapító, talajvédő agrotechnikák<br />
kidolgozására és széleskörű alkalmazására.<br />
Talajművelési eljárások hatása a talaj víz- és<br />
nitrogénforgalmára<br />
témavezető: Megyes Attila, PhD<br />
Vizsgálataink célja, hogy a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong><br />
Látóképi kísérleti telepén mészlepedékes csernozjom<br />
talajon beállított tartamkísérletben elemezzük<br />
hagyományos és talajkímélő termesztéstechnológiai<br />
rendszerek hatását a talaj víz- és nitrogénforgalmára,<br />
a kukorica fenológiai jellemzőire, szemtermésére és<br />
terméskomponenseire. Emellett szimulációs modellek<br />
segítségével becsüljük a talaj víz- és ásványi nitrogéntartalmának<br />
tenyészidőszakbeli változását, a kukorica<br />
termését. Az alkalmazott módszerek magukban foglalják<br />
a talajszelvény nedvességtartalmának talajszondákkal<br />
történő mérését, a talaj ásványi nitrogéntartalmának<br />
meghatározását, valamint a szimulációhoz szükséges<br />
környezeti, talaj és növényi paraméterek vizsgálatát.<br />
Eredményeink nagymértékben hozzájárulhatnak a<br />
racionális és környezetkímélő termesztéstechnológiai<br />
rendszerek (csökkentett menetszámú és mulcsbavetéses<br />
termesztéstechnológiák) fejlesztéséhez, illetve a<br />
talajvédelmi követelményekhez is alkalmazkodó,<br />
fenntartható földhasználat kialakulását.<br />
Kistájakra alapozott agrárstruktúra váltást megalapozó<br />
információs rendszer kialakítása az Észak-Alföldi régióban<br />
témavezető: Nagy János, DSc<br />
Pályázatunk elsődleges célkitűzése az egyes<br />
kistájak klimatikus és talajtani sajátosságai mellett<br />
legeredményesebben termeszthető növények<br />
(tájtermesztés) meghatározása, az ökológiai igényekhez<br />
igazodó földhasználati struktúra kialakítása. Ajánlásokat<br />
tettünk a szántóként nyilvántartott, de jelenleg parlagon
Change language