A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
146 <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Agrártudományi <strong>Centrum</strong><br />
II. AGROMETEOROLÓGIAI OBSZERVATÓRIUM<br />
Az Obszervatórium a Földműveléstani és<br />
Településfejlesztési Tanszék MTA Kutatócsoportja<br />
keretében működik.<br />
Az obszervatórium munkatársai, kutatói<br />
Dr. Szász Gábor az obszervatórium vezetője, professzor<br />
emeritus, MTA doktora, Horváth Andrea tanszéki<br />
munkatárs, <strong>Debreceni</strong> Brunó tanszéki technikus, Nemes<br />
Géza meteorológiai technikus<br />
Oktatás<br />
Az obszervatórium vezetője részt vesz a posztgraduális<br />
oktatásban, két doktori iskola keretében az<br />
Agrometeorológia és az Agroökológia című tantárgy<br />
előadója, a SZIE-en pedig a vízgazdálkodási tárgy egyik<br />
előadója.<br />
Az obszervatórium feladatai:<br />
Egy olyan korszerű adatbázis alapjának összeállítása<br />
speciális megfigyelések folytatásával, melyek alapján<br />
lehetővé válik a talajművelés és növénytermesztés<br />
egyes kérdéseinek részletes vizsgálata. Ezek közül ki<br />
kell emelni a klimatikus tényezőknek a mezőgazdasági<br />
vízforgalom különböző folyamataiban betöltött szerepét,<br />
és számszerű meghatározását. Vizsgálat tárgyát<br />
képezi a vízforgalom, valamint a tápanyag-gazdálkodás<br />
kölcsönhatásának megnyilvánulása. Széles körben<br />
folynak a különböző időjárási folyamatok és a növény<br />
fejlődése és termése kapcsolatának vizsgálata, továbbá<br />
e témakörre vonatkozó numerikus modellek kidolgozása.<br />
Jelentős az irodalmi tevékenység, az elmúlt öt évben 15<br />
tudományos közlemény és 2 irodalmi jegyzet készült el az<br />
obszervatórium munkája keretében.<br />
ÖNÁLLÓ INTÉZET<br />
SZAKTANÁCSADÁSI ÉS FEJLESZTÉSI INTÉZET<br />
Az Intézet oktatói, kutatói<br />
Dr. Nyéki József intézetigazgató egyetemi tanár, Dr. Szabó<br />
Zoltán tudományos főmunkatárs, Racskó József tanszéki<br />
mérnök, PhD hallgató, Drén Gábor PhD hallgató, Thurzó<br />
Sándor PhD hallgató<br />
A Termelésfejlesztési Intézetet a Mezőgazdasági és<br />
Élelmezésügyi miniszter 1972. január 1-jén alapította<br />
azzal a céllal, hogy a Tiszántúl mezőgazdaságának<br />
fejlesztési célkitűzéseinek kidolgozásában, a tudományos<br />
eredmények és a gyakorlati tapasztalatok közreadásában,<br />
hasznosításában vegyen részt. Az érvényes rendeletek<br />
alapján a szaktanácsadási tevékenység a Magyar<br />
Agrárkamara irányítása alá került, melynek az Intézet<br />
tagja lett. Az <strong>Egyetem</strong>i Tanács döntése alapján az Intézet<br />
koordinálta az <strong>Egyetem</strong> szaktanácsadási tevékenységét<br />
és információkkal látja el a karokat és intézeteket.<br />
A megváltozott körülményekre és feladatokra való<br />
tekintettel, 1996-ban az Intézet neve megváltoztatott:<br />
Szaktanácsadási és Fejlesztési Intézet lett. Az Intézet<br />
alapvető célja az Agrártudományi <strong>Centrum</strong>ban keletkezett<br />
új tudományos eredmények gyakorlatba történő<br />
adaptációja, széles körű elterjesztése, valamint a régió<br />
kertészeti termesztésének fejlesztésére vonatkozó<br />
prioritások és stratégiák kidolgozása. A kertészeti<br />
ágazatok közül kiemelten a gyümölcstermesztés területén<br />
az alábbi témakörökben végez termelésfejlesztési és<br />
szaktanácsadási tevékenységet: Fejlesztési stratégiák<br />
kidolgozása, különös tekintettel az Európai Uniós<br />
piacokra. Az észak-alföldi régióban gazdaságosan<br />
termeszthető fajok (alma, meggy, szilva, dió) optimális<br />
termőkörzeteinek kijelölése. Ültetvények faj- és<br />
fajtaszerkezetének meghatározása, telepítési tervek<br />
kidolgozása. Mérsékelt égövi gyümölcstermő növények<br />
virágzás- és termékenyülés-biológiájának vizsgálata,<br />
különös tekintettel az ültetvények fajtatársítására (táblán<br />
belüli fajták száma, aránya, pollenadók elhelyezése).<br />
Vad-gyümölcsök génforrásainak feltárása, Malus és Pyrus<br />
taxonok szelektálása. A Kárpát-medencében őshonos<br />
tájfajták szelektálása, begyűjtése, pomológiai bemutató<br />
kert létesítése, fajták értékelése. Vadrózsa üzemi<br />
fajtakísérletek létesítése. A fajták kórokozókkal szembeni<br />
ellenállóságának meghatározása (Alma: ventúriás<br />
varasodás, lisztharmat. Körte: ventúriás varasodás,<br />
lisztharmat. Csonthéjasok: sharka vírus, monília). Fajok,<br />
fajták téli és tavaszi fagytűrésének vizsgálata, fagyvédelmi<br />
módszerek adaptálása, kidolgozása. A termőhely és az<br />
agrotechnika gyümölcsminőségre gyakorolt hatásának<br />
vizsgálata. Alma alany/nemes kombinációk növekedési<br />
és terméshozási tulajonságainak vizsgálata. Intenzív<br />
csonthéjas művelési rendszerek és új fajták adaptációja,<br />
elterjesztése. Gyümölcsfajták pre- és posztharveszt<br />
technológiájának kutatása.<br />
2000-től napjainkig a Szaktanácsadási és Fejlesztési<br />
Intézet munkatársai kutatás-fejlesztési tevékenységük<br />
során az alábbi fontosabb eredményeket érték el: Az<br />
intézetben folyó tudományos és fejlesztő tevékenység