A Debreceni Egyetem AgrÃ¡rtudomÃ¡nyi Centrum oktatÃ³i, kutatÃ³i

More documents

Recommendations

Info

244 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum vizsgálhatók a mezőgazdasági termelés fejlődésének sajátosságai, feltárhatók az egyes tájegységek, kistájak adottságaiban rejlő különbségek. A térségi szintű talajtani, földhasználati, klimatikus viszonyok feltérképezése, integrált térinformatikai monitoring rendszerbe szervezése alapján meghatározható az egyes területek adott ökológiai feltételeihez igazodó tájspecifikus földhasználati struktúra és vetésszerkezet, növelve a magyar mezőgazdaság versenyképességét. A kutatás-fejlesztési projekt partnerei: DE ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék; KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. A projekt támogatása: 62.422 e Ft. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) térinformatikai rendszerének és távérzékelt irányítási módszerének kidolgozása (GVOP-3.1.1.-2004-05-0087/3.0; 2005-2007, Dr. Tamás János) A projekt célja az Érzékeny Természetvédelmi Területek biotikus és abiotikus tulajdonságait tartalmazó integrált információs rendszerének létrehozása és az erre épülő távérzékelési, irányítási módszerek kidolgozása. A már meglévő térinformatikai adatbázist valós idejű távérzékelt felvételek és terepi mérésekkel aktualizálnánk. A zömében extenzív legeltetéssel hasznosított területeken szükség van olyan vezeték nélküli távérzékelési rendszer kidolgozására, amely a térbeli pozíció valós idejű ellenőrzése mellett, irányítási funkciók elvégzésére is alkalmas. A módszert a gyakorlatban alföldi, mozaikos térbeli kiterjedésű mintaterületen extenzív hasznosítású gyepen, az állatállomány mozgásának ellenőrzésére és irányításán keresztül próbálnánk ki. Az integrált távirányítási rendszer az alábbi innovatív eszközöket és eljárásokat tartalmazza: -Térinformatikai rendszerintegráció (szoftver-fejlesztés) -Kis méretű terepi, állatra erősíthető helyzet-meghatározó eszköz kifejlesztése, amely távvezérlésre is alkalmassá tehető. -Helyzet-meghatározásra és a távvezérlésre alkalmas program-fejlesztés. -Környezeti változóktól függő automatizált távvezérlési rendszer virtuális határokkal A kutatási-fejlesztési projekt partnerei: DE ATC, Awassi RT, Az ATC-re jutó támogatás: 12.000 e Ft Szerves trágya és biohulladék komposzt-technológiák állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontú fejlesztése (GVOP-3.1.1.-2004-05-0127/3.0; Monori István) A projekt témája egy olyan versenyképes, új, az EU horizontális normatíváinak is megfelelő, környezetbarát komposzt gyártási technológia kidolgozása, amely eredményesen és biztonságosan alkalmazható mind a fenntartható-, mind az organikus mezőgazdasági termesztésben is. Ennek megfelelően a projektben a juhtartás melléktermékeként jelentkező szerves trágyákkal, és biotermesztési hulladékok felhasználásával kívánunk előállítani környezetbarát komposztot. A technológia kidolgozásánál figyelembe vesszük a mélyalmos tartásmódban tartott gazdasági állatok tartáskörülményeinek javítását is, amely az istállók levegőjének tisztántartásában, valamint a gazdasági állatokat fertőző kórokozók, és paraziták életterének visszaszorításában valósul meg. Ez a tény azon túl, hogy állategészségügyi szempontból rendkívül kedvező, az élelmiszerbiztonsági új, Európai Uniós követelményeket is figyelembe veszi. Az így kialakított komposzt felhasználható lesz üvegházak, fóliasátrak termesztő-közegének, valamint zöldség és gyümölcs kultúrák talajának környezetkímélő és biztonságos (műtrágya helyettesítő) tápanyagpótlására, valamint virágföldek készítésére is. A projekthez, az új, minőségi követelmények szerint kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatások elősegítik a szántóföldi biogazdálkodásban is felhasználható tápanyagpótlására alkalmas, biztonságos termék kidolgozását. A projekt megvalósulásával egy lépésben tudunk környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi és tudományos célokat is elérni. A projekt ezeken túl kapcsolódik az Európai Unió csatlakozó országainak a bevonásával is kialakított EU-6 keretprogramban támogatandó horizontális hygiéniai kutatási irányhoz és a jelenleg formálódó „INNOTECH” COST akcióhoz is. A projektben résztvevő konzorciumi tagok: DE ATC KKI (Karcag); MTA TAKI (Budapest); Öko-Major Kft. (Bakonszeg); Sárrét ’98 Kht. (Bakonszeg). A Debreceni Egyetemre (Karcagi Kutató Intézet) jutó támogatás: 42.378 e Ft Biogáztelepen képződő fermentált hígtrágyára alapozott tápanyaggazdálkodási és környezetvédelmi ellenőrzési rendszer kidolgozása (GVOP-3.1.1-05-0220/3.0; Dr. Nagy János) A bioszféra működőképességének fenntartásához elengedhetetlen olyan termelési technológiák bevezetése, melyek kevés hulladékot eredményeznek, illetve megvalósul a képződő hulladékok újrahasznosításának megoldása (körfolyamat-gazdálkodás). Ennek szellemében épült Nyírbátorban egy növényi és állati eredetű szerves hulladékokat hasznosító fermentáló rendszer, mely a szerves anyagokat energiatermelésre használja, a visszamaradó fermentlé pedig tápanyagutánpótlásra (makro- és mikroelemek, növekedésserkentő anyagok, stb.) alkalmas. A project feladata a nyírbátori regionális biogáz termelő telepen képződő fermentált hígtrágya termésnövelő anyagként történő engedélyeztetése, és a fermentált hígtrágyára alapozott tápanyaggazdálkodási rendszer valamint az alkalmazás környezetvédelmi ellenőrzési rendszerének kidolgozása. Ezzel biztosítható 1. a Bátortrade Kft. területeinek tápanyag-utánpótlása, 2. a melléktermékként képződő fermentum környezetkímélő hasznosítása, 3. modell értékű rendszer bemutatása az agrárgazdaságok és egyetemek számára, lehetőség PhD témák kidolgozására. Cél a fermentlé alkalmazásának engedélyezése ökotermesztésben, valamint a környék gazdálkodóinak bevonása a tápanyaggazdálkodási rendszerbe. Megvalósulásával teljessé válik az a rendszer, melyben az országban egyedülálló módon az állattartó és feldolgozó egységek által termelt hulladékból jól hasznosítható melléktermék – fermentált hígtrágya – képződik, melyet szintén helyben, az állattartó telepek takarmányszükségletét is előállító mezőgazdasági területeken valamint intenzív zöldségtermesztésben hasznosítanának. A kutatás-fejlesztési project résztvevői: DE ATC Kutató Központ Nyíregyháza, DE ATC Agrár-Műszerközpont, Bátortrade Kft. Nyírbátor. A Debreceni Egyetemre jutó támogatás: 42.374 e Ft.
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 245 Biotechnológiai eljárások kidolgozása napjaink biotikus és abiotikus stresszeivel szembeni tolerancia vizsgálatára szántóföldi növényeknél. (GVOP-3.1.1.-2004-05-0041/3.0. 2005-2007; Dr. Dobránszki Judit) A klimatikus viszonyok változása új stresszfaktorok megjelenését idézte elő hazánkban is. Vonatkozik ez mind az abiotikus, mind a biotikus stresszfaktorokra. A projekt keretében olyan hazánkban viszonylag újonnan jelentkező stresszekkel kívánunk foglalkozni (pl. szárazság, vagy új, eddig hazánkban nem előforduló, vagy kis jelentőségű kórokozók megjelenése és terjedése), melyek érzékeny fajtáknál jelentős terméskiesést okozhatnak (akár 50-80%). Célunk néhány, intézetünkben jelentős szántóföldi kultúránál a napjainkban jelentkező biotikus, ill. abiotikus stresszekkel szembeni ellenálló fajták nemesítésének hatékonyabbá tétele, új, gyors és megbízható in vitro tesztelési eljárások kidolgozásával. A kidolgozandó módszerek speciális ismeretet nyújtanak a meglévő genetikai háttér olyan tulajdonságaira, amelyeket hagyományos módszerekkel hosszú időig vizsgálva sem tudnánk megfelelően értékelni. A kidolgozandó eljárásokhoz hasonló módszerek a nemesítésben még alig használatosak, de a jelentkező termesztési problémák megoldását jelentősen meggyorsíthatják. Szárazságtűrő, illetve különböző kórokozókkal szemben ellenálló fajták köztermesztésbe vonásával az élő környezeti forrásokkal ésszerűbben gazdálkodhatunk, bővíthetjük a biztonsággal termeszthető fajták körét. Mindezen hatások eredményeként a gazdálkodók tevékenysége hatékonyabbá és biztonságosabbá válik, ami lehetővé teszi a regionális egyenlőtlenségek csökkentését, az életminőség javítását. A fenntartható mezőgazdaság, ideértve az ökológiai gazdálkodást is, egyik alappillére szintén a biotikus és az abiotikus stresszekkel szemben toleráns, vagy rezisztens növényfajták használata. Az eredmények más nemesítő intézetek számára is adaptálhatóak. A Debreceni Egyetemre (Nyíregyházi Kutató Központ) jutó támogatás: 30.000 e Ft. „Korszerű talajsavanyúság meghatározási módszer kifejlesztése a hatékonyabb talajjavítás céljából” (GVOP - 3.1.1 - 2004 – 05 - 0286 /3.0; Témafelelős a DE ATC-n: Dr. Vágó Imre) Hazánkban jelentős probléma a talajok savanyodása. A savanyú talajok javítására, meszezésére mind környezetvédelmi, mind mezőgazdasági szempontból egyaránt szükség van. A talaj meszező anyag szükségletének meghatározására jelenleg használt módszerek nem eléggé pontosak és nem tükrözik kellőképpen a különböző talajsavanyúságformák minőségét és mennyiségét. A projekt a következő fő tevékenységeket öleli fel: műszerfejlesztés, tenyészedényes és szántóföldi kísérletek, valamint az eredmények kiértékelése. A munka folyamán egyaránt szükség van talajtani, műszerfejlesztési és termelési tapasztalatokra, amivel a konzorcium résztvevői - hazánk kiemelt jelentőségű szakintézményei - rendelkeznek. A projekt célja egy laboratóriumi körülmények között jól működő talajsavanyúság mérőműszer továbbfejlesztése és a meszezési szaktanácsadás széles körű tesztelése, korszerűsítése. A műszer segítségével pontosabban mérhető a talajok savanyúsága, így a meszezési szaktanácsadás korszerűsíthető, a talajok javítása hatékonyabbá tehető. Az eredmények legfontosabb felhasználói a mezőgazdasági termelők lesznek. Az EU csatlakozással a mezőgazdasági támogatások egyik alapfeltételévé vált, hogy a termelők a mezőgazdasági termőterületek minőségromlását megelőzzék, illetve szükség esetén a talajok savanyúságállapotát helyreállítsák. Így érdekeltté válnak mezőgazdasági területeik javításában, többek között meszezésében. A talajsavanyúság pontosabb ismeretében a meszezés okszerűen végezhető, ezáltal elkerülhető az alulmeszezés illetve a túlmeszezés, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez. A kutatás-fejlesztési projekt partnerei: SZIE MKK Talajtani és Agrokémiai Tanszék, DE MTK Mezőgazdasági Kémiai Tanszék, MTA TAKI Budapest, KITE Rt. Nádudvar, Gáma-Geo Kft, Miskolc. A projekt teljes támogatása: 85.604 eFt. A Debreceni Egyetemre jutó támogatás: 16.474 e Ft. PÁLYÁZAT/TÁMOGATÁS FORRÁSA: FVM 1/ Az agrártermelés innovációs hátterének biztosítását megalapozó kutatások A racionális tápanyag-gazdálkodást elősegítő talajvizsgálati módszerek alkalmazása a Nyírség homoktalajain (FVM 43550/204, futamidő 2004-2006, Dr. Loch Jakab) Napjaink egyik fő feladata a fenntartható és környezetkímélő gazdálkodás feltételeinek megteremtése a mezőgazdaságban. A fenntarthatóság alapkritériuma a talajtermékenység megóvása, melyet egyre inkább veszélyeztetet a 15 éve negatív országos tápelemmérleg. A környezetkímélő gazdálkodás ismérve a termesztett növények tápelem-igényének kielégítése a környezet minimális terhelésével. Ez utóbbi követelmény a termőhelyek adottságaihoz messzemenően alkalmazkodó termőhely-specifikus tápanyag-ellátással biztosítható. A termelési feladatok regionális megoldása megkívánja, hogy a termelés szintjét és az ezt meghatározó tápanyag-ellátást az ökológiai és az ökonómiai adottság figyelembe vételével alakítsuk ki. A racionális tápanyaggazdálkodás megvalósítása a Nyírségben, figyelembe véve a táj változatos talajadottságait, szükségessé teszi a hagyományos vizsgálati módszereken kívül speciális tápanyag vizsgálatok alkalmazását. A DEATC Mezőgazdasági Kémiai tanszékén, részben nemzetközi együttműködésben végzett, korábbi kutatások során megállapították, hogy a 0,01 M kalciumklorid talaj-kivonószer alkalmas a növények számára könnyen hozzáférhető tápelem-tartalom jellemzésére. A hiány és felesleg egyaránt jól jellemezhető, ezért a módszer nemcsak a tápanyag-ellátottság, hanem a környezetre káros koncentrációk jelzésére is alkalmas. A nemzetközi gyakorlatban általánosan vizsgált szervetlen formák mellett sem növénytáplálási, sem környezetvédelmi szempontból nem hanyagolhatók el a talaj a 0,01 M kalcium-klorid oldható szervetlen frakcióin kívül meghatározható könnyen oxidálható szerves N, P frakciók. A kutatási feladat megvalósítása során az országos talajmonitoring rendszer (TIM) mintáit, valamint növénytermesztési és kertészeti kísérletek talajmintáit vizsgálják a hagyományos módszerekkel és a tanszéken továbbfejlesztett módszerrel. A kísérletekben végzett termés-elemzések alapján javaslatot tesznek a módszer felhasználására a szaktanácsadásban. Együttműködök: DE ATC Mg. Kémiai tanszék, Vidékfejlesztési és Tájhasznosítási tanszék, Nyíregyházi Kutató Központ,
Page 1 and 2:
A Debreceni Egyetem Agrártudomány
Page 3 and 4:
Debreceni Egyetem Agrártudományi
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194: Debreceni Egyetem Agrártudományi
Page 243: Debreceni Egyetem Agrártudományi
show all

A Debreceni Egyetem AgrÃ¡rtudomÃ¡nyi Centrum oktatÃ³i, kutatÃ³i

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?