A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 113
TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK
A tanszék oktatói, kutatói, egyéb munkatársai
Dr. Juhász Lajos tanszékvezető egyetemi docens, oktatási
dékánhelyettes, Dr. Palotás Gábor egyetemi tanár, Dr.
Bihari Zoltán egyetemi adjunktus, Kozák Lajos egyetemi
tanársegéd, Szendrei László egyetemi tanársegéd, Gyüre
Péter tudományos segédmunkatárs, Varga Sándor PhD
hallgató, Vinginder Csaba predoktor, Almássy Károly
Zsoltné irodavezető, Girhiny Ildikó tanszéki munkatárs
Oktatási tevékenység
A tanszék oktatási tevékenységének főbb tárgykörei:
mezőgazdasági állattan, alkalmazott ökológia,
természetvédelem, vadgazdálkodás és az ezekhez
kapcsolódó számos diszciplina jelenti (halászat,
biogeográfia, hobbiállat tartás- és tenyésztés) jelenti.
A legnagyobb hagyományú a Mezőgazdasági állattan, a
vadgazdálkodás tárgy, amelyet már az egyetem alapító
egységében, az Állattani Tanszéken oktattak a tanszék
egykori tanárai. A tárgy oktatása így folytonos, de
jelentősen kibővült, átalakult struktúrával. Több szakon,
az ATC mindkét karán alaptárgynak minősül. A tárgy
oktatását a tanszék oktatói által írt könyvfejezetek, önálló
gyakorlati jegyzetek és demonstrációs anyag segíti.
Közös együttműködés alapján a Műszaki Főiskolai
Karral az ott folyó Környezetmérnök képzés tantárgyi
programjához tartozó Biológia és ökológia alapjai 2 féléves
tárgy is a tanszékhez tartozik. Az Állattan 3 évfolyamon
(2 nappali és 1 levelező), az Ökológia 3 évfolyamon
(2 nappali graduális és 1 posztgraduális) szakon kerül
oktatásra.
Mintegy két évtizede a tanszék bevezette, később
kiszélesítette a Vadászat-Vadgazdálkodás oktatását.
Jelenleg a legtöbb egyetemi szakon A-típusú kötelező
tárgyként 2 félévben, valamint fakultatív 5 féléves
tárgyban is oktatásra kerül. Az 5 félév lehallgatása után
az eredményes vizsgát tevő hallgatók felsőfokú vadászati
képesítést szereznek.
A vadászati oktatást kiegészíti a tanszék által létrehozott
Vadgazda mérnök 8 féléves főiskolai szak, amely
keretén belül 2002-ben az első végzett évfolyam tagjai
már oklevelet vehettek át. Kidolgozaás alatt áll, és a
2006/2007-es tanévtől bevezetésre kerül a kétciklusú
rendszerben alapképzésnek minősülő Vadgazda mérnök
BSc szak. Elfogadásra került a felsőfokú szakirányú
továbbképzésben a Vadgazda szak is. Szakvezető: Dr.
Palotás Gábor.
A tanszék 1993-tól kezdve önálló kezdeményezésként
bevezette a Természetvédelem tárgy oktatását, amely
azóta jelentősen kiszélesedett. Jelenleg 5 graduális
szakon (nappali és levelező) történik a tárgy oktatása. A
tanszék kezdeményezte a Természetvédelmi mérnök szak
alapítását 2000-ben. A szakalapítást a szakmai szervek
támogatták, így 2001-ben meghirdetésre került 6 félévben,
főiskolai képzésben. Az első évfolyam a 2002/2003-as
tanévtől kezdte el tanulmányait, költségtérítéses, levelező
tagozaton. Jelenleg már a végzős (3-ad éves) évfolyam
hallgatók mellett további két évfolyamon folyik az oktatás.
A 2004/2005-ös tanévben a Természetvédelmi mérnök
szakon beindult a képzés nappali, államilag finanszírozott
formában is. Elkészült a Természetvédelmi BSc alapszak
programja is, a Nyugat –Magyarországi Egyetemmel
közösen alapított új szak a 2006/2007-es tanévtől
bevezetésre kerül a karon.
A szakon a tanszék oktatói jelentős számú önálló
tárgyat oktatnak, ami tovább bővítette a tanszék oktatási
tevékenységét. Szakvezető: Dr. Juhász Lajos
Összességében a tanszék munkatársainak igen jelentős
óraterhelése a tanszéki oktatás sokszínűségét és
kiterjedtségét mutatják.
A oktatást kiegészíti a diákkörös hallgatókkal kapcsolatos
oktató-kutató munka. A tanszéken kialakult egy önálló
állattani-, természetvédelmi- és vadgazdálkodási diákköri
iskola, amit számos, a kari diákköri TDK konferencián
önálló Természetvédelmi, Vadgazdálkodási szekciókban
eredményesen bemutatott dolgozat is jelez.
Fontosabb kutatási témák
Juhász Lajos
1. A Bódva haltársulásainak ökológiai felmérése (FvM)
A kutatás időpontja: 2001-2004
Témavezető: Juhász Lajos tanszékvezető, egyetemi
docens
Programszerű kutatásaink (2001-2004) valamint az
irodalmi források eredményei alapján értékeltük a Bódva
halfaunáját mind a szlovák, mind a magyar szakaszon.
A Bódva felső szakasza halfaunájának szerkezete, faji
és mennyiségi összetétele jelentősen megváltozott. A
változások okát a folyó egyre nagyobb szennyezésében,
s az ezzel járó táplálékkínálat csökkenésében, a víz fizikokémiai
paramétereinek káros változásában valószínűsítjük.
Értékeltük a halfauna természetvédelmi értékét is és
védelmi javaslatokat tettünk mind a szlovák, mind a
magyar szakaszon.
2. Nyírségi erdők odúlakó madárközösségeinek és védett
rágcsálók populációinak ökológiai állapotfelvétele (KöM)
A kutatás időpontja: 2001-2004
Témavezető: Juhász Lajos tanszékvezető, egyetemi
docens
Kutatásaink alapján bizonyítottuk, hogy az eltérő
kiterjedésű természetközeli keményfa ligetek földrajzi
helyzetük és ökológiai adottságaik alapján, mint
természetes „zöldfolyosók” egzisztálnak a kisebb termetű
énekesek vonulása számára. A vonuló madarakban
ezen erdőterületek genetikailag rögzültek, mint a
vonulási útvonalak fontos táplálékbázisai. Alapadatokat
biztosítottunk a vizsgált élőhelyek madár- és egyes
rágcsálófajok állományához populációs változásához.
A régióra nézve új fészkelő és vonuló madárfajokat is
leírtunk.
A maradvány keményfa ligeterdők eltérő nagyságú foltjai
még ma is az egykori flóra és fauna refúgium területei
és szerepük – különösen madártanilag – kifejezett a
természetes faunapótlás szempontjából. Védelmük,
háborítatlanságuk biztosítása ezért mindenképpen indokolt
mert ezek az erdőtársulások a természetes élővilág
reliktum, unikális és a régióban szokatlan elemeinek
csaknem egyedüli mentsvárai!
3. TDK Pályázat (OM FKFP)
Programvezető: Juhász Lajos
Intézmény: Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi
Kar
A támogatás összege: 5600 e Ft
Nyilvántartási száma: 0116/2002