fórum - Színház.net

HAMLET Gyilkosság?Van, amikor az angol szöveg szójátékainakújrafordításakor Arany Jánosnyelvi leleményeit gazdagította továbbEörsi:HAMLET Gondoltam, hogy tiéd eza zug, mert benne vagy, ha zúg.I. SÍRÁSÓ Az úr meg kívül zúg, ha zúg;és így nem az úré; én ha zúg, semvagyok benne, mégis enyém.HAMLET Abban vagy hazug, hogy bennelévén, magadénak mondod; merthalottnak való az, nem elevennek.I. SÍRÁSÓ Eleven hazugság ez, uram;visszapattan mindjárt, tőlem az úrra.(Ötödik felvonás, első szín, Arany Jánosfordítása)HAMLET Gondoltam, hogy tied ez a zug,mert benne hányod a földet.I. BOHÓC Az úr meg kívül hány, hogy-hahány; és így nem az úré; ami engemillet, én nem hányok benne, mégis azenyém.HAMLET Hány hazugság! Hányoda földet benne, és ezért azt mondod : atied! De mert halottnak való az, nemelevennek, hazudsz.I. BOHÓC Eleven hazugság ez, uram;Visszahányom az úrra.(Eörsi István fordítása)A szállóigékké vált sorokat és bekezdéseketáltalában érintetlenül hagyta Eörsi,talán az egyetlen kivétel a „Több dolgokvannak földön és egen, / Horatio, mintsembölcselmetek / álmodni képes " ; mondatátfogalmazása ekképpen: „Több dolgokvannak földön és egen / Horatio, mintfilozófiátok / Ábrándjaibán." Am ez -véleményem szerint - új, mélyebb,asszociációkban gazdagabb jelentéstkölcsönzött az ismert gondolat-nak.Az újjászületett fordítás szinte teljesegészében elhangzik az előadásban, a húzásminimális, és mindig a cselekménytmegakasztó hosszadalmas vagy mellékesepizódokat érinti a rövidítés (I. felv. 5.szín: eskü, II. felv. z.: a londoni színháziállapotok leírása, 111. felv. 2.: Gonzágomegöletése, 4.: Gertrud és Hamlet vitája,IV. felv. 3.: a király Angliába írt levelénekismertetése, 5.: Ophelia megőrülése, 7.:Laertes és a király párbeszéde, illetveOphelia vízbefúlásának elmondása, V.felv. 1.: Nagy Sándor koponyájáról szólóelmélkedés, Hamlet hajóútjánakelbeszélése, Osrick fecsegése, és abefejező párbeszéd). Dramaturgiai beavatkozáslényegében kettő akad: a rendezőHoratióval mondatja el az eredetilegMarcellus szájába adott szöveget:„Rohad egy s más az államgépezetben..." , így ez a szöveg hangsúlyosabblett, illetve a harmadik felvonás első jelenetébena Hamlet-Ophelia párbeszédetlezáró monológot felcserélte az ezt követőPolonius-Claudius epizóddal, s így sokkalerősebb, indulatosabb lett Claudiusékreagálása Hamlet viselkedésé-re, valamintmegrázóbb Ophelia Hamlet-búcsúztatása.Ascher rendezése egyszerre intellektuálisés teátrális. Az üres színpadot világosszürkealapszőnyeg fedi, és jobbrólbalrólugyanilyen színű kárpitok szegélyezik.Ezek az oldalfüggönyök ki- ésbehúzhatók, ezáltal a tér egy vagy mindkétoldalról szűkíthető, tágítható. A hátteretkét függöny zárja le, egy az oldalfüggönyökanyagából, s mögötte egyvasból készült. A várfokon játszódó jelenetekbenvagy a Fortinbras-epizódokbanaz utóbbi látható. A tér puhaságot,bizonytalanságot, kiismerhetetlenséget,képlékenységet érzékeltet; nincs benneegyetlen eligazodást segítő fix pont (eznem teszi könnyűvé a színészek dolgát!),nem lehet tudni, hol vannak s vannak-e ateret lezáró falak, kik állnak és hallgatóznak,figyelnek a kárpitok mögött; szinte afüggönyökből lépnek elő az udvar emberei.Az oldalfüggönyök mozgása, funkciójafelidézi emlékeinkben Ljubimov felejthetetlenelőadásának „függöny-főszereplőjét".De míg ott az embereket elsöprőtörténelmi mechanizmus szimbólumávánőtt a díszlet, itt a középszerűség uralmánakszínterét és nélkülözhetetlen alkotóelemeitjelenti.Az előadás koromsötét színpadon kezdődik.Kis kézilámpákkal világítanakmaguk elé vagy egymásra az őrök s Horatio,várják a Szellemet. A színpad mélyénlassan átimbolyog egy panoptikumifigura, arca viaszosan csillog, a teste élettelenülide-oda dülöngél. A rémült őröklekuporodnak a színpad bal első sarkába, sfelocsúdva az ijedtségből, a fegyverkezésokairól beszélnek, amikor mögöttük nehézlihegés hallatszik, és lámpájuk fényébenismét láthatóvá válik a Szellem. Atovábbiakban a színpadon hol itt, hol otttűnik fel a lámpák megvilágította rémalak.Félelmetes indítás. Nemcsak az őröket, anézőket is fogva tartja a transzcendensvilágot képviselő, de érzéki valóságkéntmegjelenő Szellem látványa.A hatásos és erős színpadi effektus méga túlzottan racionális gondolkodásúakszámára is elfogadhatóvá teszi az irracionálislény megjelenését. Hiszen ez aSzellem mindannyiunkban olyan pszichikairétegeket mozgat meg, amelyeket atudomány mindenhatóságát hirdető, ám amindenhatóságát korántsem igazolókorunkban vészesen elfojtódtak, samelyet felszabadítani csak a művészetképes, vagy az olyan nagy emberi titkokkalvaló találkozás, mint a születés, aszerelem vagy a halál. Nem véletlen,hogy az előadás három látszólag nagyonis különböző figuráját egyazon színészszeljátszatja Ascher: Lukáts Andor alakítjaa Szellemet, a Színészkirályt és azElső sírásót. A három figura külső megjelenésébengyökeresen különbözik, de aHamlet életében betöltött szerepük hasonló.A Szellem ülteti el a sejtést Hamletlelkében az igazságról, később Hamlet aSzínészkirály segítségével szerez bizonyságotsejtése igazáról, végül a sír-ásó- aki inkább hasonlít egy középkorihaláltánc főszereplőjére, mint élő emberre- juttatja el a halál lényegének felismeréséig,s ez döntő hatással van a királyfitovábbi sorsára.Vannak természetesen egyenetlenségei,megoldatlanabb jelenetei a kaposvárielőadásnak, vitatható a díszlet - mert nemszolgálja eléggé a játékot -, nem mindenszereplőnek előnyös és kifejező a jelmeze- például Gertrudé semmégis jelenetről jelenetre lehetne és kelleneelemezni az előadást ahhoz, hogynyomon lehessen kísérni, miképp születikmeg a szituációk kidolgozottsága, akapcsolatok árnyaltsága, a figurák színpadiéletének gazdagsága. Ezúttal azonbancsak néhány különösen fontos jelenetemlítésére adódik alkalom.A Hamlet-előadások kulcsjelenetei közétartoznak a színészek és Hamlet közöttiek,bár ezek nem kötődnek közvetlenüla fő cselekményszálhoz - a Hekubamonológugyan előkészíti Hamlet másodikfelvonást záró monológját -, sőt betétrészeknekis tekinthetők. De ezekbennemcsak Shakespeare vallott kora színházárólés a maga színházideáljáról, hanema mindenkori színrevivő is ezt teszi.Sok előadásban - s éppen azokban,amelyek részben vagy egészében megoldatlanokelsikkad a színészek bemutatkozó„indulatos szavalása " éppen úgy,mint Hamletnek a színészekhez szóló intelme.Kaposvárott mindkét jelenet erőteljes ésvallomásértékű. Az udvar látszatnyugalmamögül minduntalan kiérződő nyugtalansággalszemben a színészcsapat megjelenésea kiválasztottak harmóniáját,öntudatát és méltóságát sugallja. Ez a