fórum - Színház.net

nem lesz adósa Laertesnek - az döbbenetespillanat. Pontosan következik ebből aszínészi állapotváltozásból az az elszántroham, amelynek végén megtörténik -pontosan követhetően - a fegyvercsere s azazt követő tragédiasorozat. Először láttamazt, hogy valaki végiggondolta a háromférfit ért szúrások-vágások és a ki-múlásoksorrendje közötti látszólagos ellentmondást(a király kapja utoljára a sebet,de elsőnek hal meg, míg az elsőnekmegsebesített Hamlet még hosszú ideigtalpon marad), és ezt a vívás koreográfiájábanmeg is oldotta. Feszült, kitartottpillanatok teszik hangsúlyossá azt, amikorpéldául a király gyöngyöt dob a serlegbe,vagy amikor Gertrud rájön férjeármányára. Lázár Kati a jelenet során csaknéhány mozdulattal, arcjátékával érezteti aGertrudban végbemenő változásokat,aminek eredménye az ital fel-hajtása.Jordán Tamás Claudiusa moccan-ni semtud a rémülettől, megadóan tűri, hogyHamlet megölje. Hamlet halála utánhalkan kinyílik a hátsó vasfal ajtaja,könnyed keringő dallamára fegyelmezettenkét szakasz katona vonul be, mögöttükaz idősödő Fortinbras. A kívülállókmagabiztosságával, cinizmusával ésközönyével veszi tudomásul, hogy atestvérgyilkosság eredményeképpen ölé-behullt egy ország, s ha már így történt, hátél is az alkalommal. Kiadja ugyan aparancsot, hogy Hamletet emeljék ravatalra,„Harsogjon a zene" s „Lőjeteksortüzet! " , de csak az andalító keringő szól,s a katonák egykedvűen szemlé-lik aholttetemeket. Erre a képre megy le afüggöny, s ezt követi a már említetttapsrendbe komponált befejezés.A bemutatón a színészi alakítások mégmeglehetősen egyenetlenek voltak, ám azelőadások során a különbségek jórésztkiegyenlítődtek, s egészében jó színvonalúszínészi munkának lehetünk tanúi. Amfeltűnő, hogy a kisebb Shakespeareszerepekkelmilyen nehezen birkóznakmeg azok, akik a kaposvári előadások-rajellemző együttes teljesítményekbenmáskor jól megállják helyüket. Kaposvárottis érvényes tehát az, ami a legtöbbfővárosi vagy vidéki színházunk Shakespeare-előadásairaigaz: a mellékfigurákatés a főszerepeket alakítók között a produkcióegységét veszélyeztető művésziszakadék tátong.Hogy Ascher milyen fontosnak tart-ja adráma fiatalembereinek szerepét, azmutatja legjobban, hogy a Rosencrantz-Guildenstern páros egyik tagját a máskorfőszerepeket alakító SpindlerBélával játszatja. Míg Dunai Károly egykisszerű, pedáns, szolgalelkű hivatalnoktípustállít elénk, Spindler veszedelmesebbkaraktert mutat meg: az ő simamodorú, mosolygós, szolgálatkész, a királynakkönnyen bókoló, ha lehet a háttérbenmaradó, Hamletet érzelmeivelzsaroló Rosencrantza egy Claudius-féleuralkodó előképe.Mindenben ellentéte ennek a típusnakGyuricza István Horatiója, akinek szerepeebben a Hamletben némiképpen megnőtt.A darab elején ő mondja ki, hogy „Rohadegy s más az államgépezetben", s atragédiát - Fortinbras végső szavaitmegelőzően - ő zárja le azzal, hogy „Énmindenre hű tanú vagyok " . Hamlet ésHoratio közül ő az, aki reálisabban látja avilágot, jobban eligazodik a politikában,ám ő sincs - még annyira sem, mintHamlet - cselekvő helyzet-ben. Csakszemlélője, nem alakítója azeseményeknek. Kívülállása ugyan megőrzierkölcsi tisztaságát, de egyben megakadályozzamég abban is, hogy barátjasegítségére siessen. Ezt a kemény, egyenes,tiszta jellemet, akinek passzivitásaegyszerre erő és gyengeség, kitűnőenmutatja meg Gyuricza István. A kétfiatalember közötti szemérmes férfibarátságbanHamlet a lágyabb, a vallomásttevő, Gyuricza ezeket a pillanatokat mindigegy bensőséges, de vidám, erőt mutatóvagy karcos gesztussal oldja fel.Hamlet generációjának további kétreprezentánsa Ophelia és Laertes, BástiJuli és Bezerédy Zoltán alakításában.Ascher különös gonddal dolgozta kiOphelia jeleneteit. A lány bátyjától vettszinte kamaszosan szertelen búcsúja -amelyben az egészséges testiség éppenúgy helyet kap, mint az egymás gondolatainakmegérzése, a pajkos gonoszkodásés az ellágyult szeretet - mutatja Bástialakításának egyik szélsőséges pont-ját. Amásik természetesen az őrület ábrázolása.Az első jelenetben a színésznő fehér, zártruhát visel, megőrülésekor rongyos, feketeruhacafatokat, szakadt neccharisnyát, azarca összevissza van kifestve. Amegbillent értelmet Básti a mozdulatokdezorganizáltságával jelzi, az ő Opheliájaa mozgásán nem tud úrrá lenni, magassarkú cipőjéből ki-kibicsaklik a lába,nagyokat csúszik a földön, szanaszétdobálja kezeit. Míg Hamlet harmadikfelvonás első színleli durva szoknyafelhúzómozdulatára görcsösen védekezik,őrületében maga kínálkozik fel aférfiaknak. A legmegrendítőbb, s egybentárgyiasságánál fogva különöshatású az, ahogy Ascher nem virágokatosztat szét Opheliával, hanem köveket. Akő a maga ridegségével, az egymáshozkoccanó kavicsok éles hangja bántó ellentétbenvan a virágok említésével s azazokhoz asszociálható szépséggel.Bezerédy Zoltán mindkét jelenetben jópartnere Básti Julinak. Különösen a kőosztásepizódjában, amikor a lány általszéthordott kavicsokat eszelősen próbáljavisszaszedni és eltüntetni, ezzel is palástolniakarván testvére állapotát. Szöveg ésakció egymástól elválaszthatatlan egységét,az egyiknek a másikból következésétmutatja ez az epizód: Bezerédymagatartása nyilván Laertesnek a „Bánat,levertség, a pokol maga / Őnála mindbűbájjá változik " szövegéből indult ki, deéppen a lázas tevékenysége hitelesíti azt,ahogy ezt a szöveget, húgához bújva, aszínész elmondja. Bezerédy máshol némigörcsös túljátszással, de lényegét tekintvejól mutatja meg a figura eszköz-jellegét,összeesküvésre kész természetét,gyengeségét, manipulálhatóságát.Ophelia két szélső állapota között azátmenetet, megváltozására a magyarázatota Hamlettel lezajló szakításának jeleneteszolgálja. Ophelia, kezében a könyvvel- melyet a kárpit mögé Claudiusszalegyütt elbújt apja adott - a színpadhátterében áll, s hallgatja Hamlet „Len-ni,vagy nem lenni"-monológját. Ami-korelőrejön és visszaadja Hamletnek a tőlekapott ajándékokat, letérdel a nézők-kelszemben. A jelenet alatt Básti egyhelyben marad, míg Hamlet - Máté Gábor- körülötte mászkál, rohangál. Básti arca,teste, mintha korbácsütés érné, úgy rándulössze mindannyiszor, ami-kor Hamletsértő szavaival bántja őt. Ascherinterpretálásában Hamlet szavai sokkalinkább a szerelem kétségbeesettmegsemmisítését célozzák, mint hogy ahallgatózóknak szánná őket. Opheliánakebben a jelenetben csak közbeszólásaivannak, de Básti Juli megváltozása világosanérzékelteti: a lány őrületének igazioka szerelmének elvesztése. Mialatt Hamlettávozta után Polonius és Claudiuskiértékeli a hallottakat, Básti összeszedegetia szétszórt ajándékokat, s amikormagára marad, kínlódva, lényéből kiforgatvamondja-zokogja el búcsúját Hamlettől.Ahogy kimegy a színről, abban márbenne van az őrülés minden szimptómája.Lukáts Andor - mint már említettem -hármas szerepet játszik: Hamlet apjánakszellemét, a Színészkirályt és az Első sírásót.Első szerepében nemcsak félelme-