Titkár - Szent István Egyetem
Titkár - Szent István Egyetem
Titkár - Szent István Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A KÍNAI RAZBÓRA (PSEUDORASBORA PARVA S.)<br />
TERÜLETHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A BABATI I.-ES<br />
TÓBAN<br />
Analysis of the home range utilization the stone morokko (Pseudorasbora parva)<br />
on the Babat pond N1<br />
Kovács Róbert<br />
SZIE MKK IV. évf.<br />
Konzulens(ek): Csorbai Balázs tanszéki mérnök, Dr. Horváth László egyetemi<br />
tanár<br />
A kínai razbóra (Pseudorasbora parva) hazánkba az 1960-as években került<br />
be az Ázsiában honos kultúrfajokkal (busafajok, amur) együtt. Itthon elıször<br />
1963-ban észlelték a paksi halgazdaságban, tömeges elterjedését Biharugrán<br />
tapasztalták 1967-ben. A 70-es években rohamosan ütemben hódította meg az<br />
egész országot, így napjainkban majd az összes lassabb folyó-, és állóvizünkben<br />
közönséges. Vizsgálatom elsısorban a faj napszakos területhasználatára, ezen<br />
belül is a különbözı vízi életterekben való elterjedésére vonatkozott. Mivel a<br />
razbóra táplálkozásával konkurenciát jelent gazdasági halfajainknak, valamint<br />
bizonyítottan elfogyasztják más fajok ivadékait a táplálékban szőkös<br />
idıszakokban, ezért igen fontosnak tartom, hogy minél többet tudjunk meg<br />
ennek a fajnak az életérıl és ezen belül is területhasználati szokásairól.<br />
A területhasználat vizsgálatára csapdák kihelyezése bizonyult a<br />
legmegfelelıbbnek, számos elıkísérlet eredményeként (melyek az expozíciós<br />
idıre, valamint a csapda méreteinek kialakítására vonatkoztak), sikerült<br />
elkészíteni egy nemszelektív varsát. A varsába a vizsgálatok során egységnyi<br />
mennyiségő csalogató anyagot helyeztünk el.<br />
A varsákat a Babati I-es tó hossztengelyére merılegesen helyeztük ki 5<br />
vonalban. Minden vonal mentén egy csapda közvetlenül a part mellé, egyet a<br />
parttól kb. 10-15 méter távolságra vízközé, egyet pedig a tó hossztengelyének<br />
vonalában a fenék fölé 15-20 cm-re. A csapdák kihelyezése 4 napszakban<br />
történt, reggel 6 órakór, délben, délután 6 órakor és éjfélkor. az expozíciós<br />
minden esetben idı 60 perc volt, és a kiemeléskor megmértem a víz oxigén<br />
koncentrációját, oxigén telítettségét és hımérsékletét. Ezen túl minden fogott<br />
razbóra testhossza is lemérésre került.<br />
Eredményeink alapján megállapítható, hogy a razbórák a vizsgálatok idején a<br />
parttól mért 10-15 méterre a vízközt tartózkodtak a legnagyobb tömegben.<br />
Megállapítottam továbbá, hogy az oxigén telítettség és a fogott halak száma<br />
között nincs statisztikailag igazolható összefüggés.
Change language