Titkár - Szent István Egyetem
Titkár - Szent István Egyetem
Titkár - Szent István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
GOMBAKÖZÖSSÉGEK JELENLÉTE KADMIUMMAL ÉS<br />
SZELÉNNEL TERHELT CSERNOZJOM TALAJ<br />
FITOREMEDIÁCIÓJÁBAN<br />
Autochtonous mycota in phytoremediation of a chernozem soil polluted with<br />
cadmium and selenium<br />
Karaba Mónika<br />
SZIE MKK KM V. évf. monika.k@index.hu<br />
Konulens(ek): Dr. Dobolyi Csaba egyetemi docens<br />
A talaj biomasszájának átlagosan 30-35%-át kitevı szaprofiton gombák<br />
autochton közösségei biotoponként mintegy 30-40 fajjal képviseltetik magukat,<br />
szerepük a mineralizációs és egyéb transzformációs folyamatokban rendkívül<br />
jelentıs. A különbözı gombafajok – a talaj más élılényeihez hasonlóan - a<br />
toxikus fémionok jelenlétére különbözı mértékben érzékenyek. Feltételezhetı<br />
tehát, hogy e közösségek kvantitatív vizsgálatával továbbá autochton fajaik<br />
jelenlétének kimutatásával az ökotoxikológiai módszerek sora szélesebbé és<br />
érzékenyebbé tehetı. Célul tőztük ki, hogy ökotoxikológiai hatás szempontjából<br />
elemezzük egy több mint tíz évvel ezelıtt végzett kísérletes talajterhelés<br />
longterm hatását a szaprofiton gombaközösségekre.<br />
A vizsgált talaj egy mikroelemek különbözı dózisaival terhelt meszes<br />
csernozjom, az MTA TAKI Nagyhörcsökön mőködı kísérleti területén. A<br />
minták a szelént és kadmiumot 270 mg/kg-os kijuttatáskori dózisban tartalmazó,<br />
valamint a kontrollnak kijelölt parcellákból származnak, a mintavételi eljárás<br />
megfelelt a nehézfémekkel szennyezett talajok vizsgálatára vonatkozó<br />
elıírásoknak.<br />
Pseudomonas fluorescens-teszttel mérve mind a kadmiummal, mind a<br />
szelénnel szennyezett meszes csernozjom talaj „ökotoxikusnak” bizonyult.<br />
Enyhe szezonális különbség azonban mutatkozott a kezelések között. A toxikus<br />
fémion-szennyezés a vizsgált talajokban ökotoxikológiai jelentıségő<br />
diverzitáscsökkenést okozott. A júliusi mintában a kadmiummal szennyezett<br />
talajból 11 gombfaj volt kitenyészthetı, a kontrollból pedig 26. A decemberi<br />
mintában 22 faj volt kitenyészthetı a kontroll talajból és 14 szaprofiton<br />
gombafaj a kadmiummal szennyezettbıl. Ugyanezen változás a szelén-terhelés<br />
esetében a szaprofiton gombafajok számában a következıképpen alakult: a<br />
júliusi mintában a kontroll talajból 26 faj, a szelénnel szennyezettbıl pedig 10, a<br />
decemberi mintában 22 faj a kontroll talajból, 6 faj pedig a szelénnel<br />
szennyezettbıl. A kadmiummal kísérletesen terhelt talajban 14 év után a<br />
szaprotróf gombaközösségek körében jelentıs mértékő kadmiumadaptáció<br />
alakult ki. Kadmiumra és szelénre különösen érzékeny gombatörzsek<br />
izolálásával késıbbi ökotoxikológiai vizsgálatok lehetséges<br />
tesztorganizmusaihoz jutottunk.
Change language