Titkár - Szent István Egyetem
Titkár - Szent István Egyetem
Titkár - Szent István Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
EGY TRICHODERMA KÉSZÍTMÉNY ALKALMAZHATÓSÁGA<br />
A NAPRAFORGÓ FEHÉRPENÉSZES BETEGSÉGÉVEL<br />
SZEMBENI VÉDEKEZÉSRE<br />
Possible control of sunflowers white mould with the application of a<br />
Trichoderma-based preparate<br />
Hajós Anna<br />
SZIE MKK KTI Növényvédelemtani tanszék IV. évf.<br />
Konzulens(ek): Dr. Turóczi György egyetemi docens<br />
A mai magyar szántóföldi mezıgazdasági termesztés egyik legfontosabb<br />
növénye a napraforgó, amit élelmiszer és takarmány alapanyag mellett, biodízelüzemanyag<br />
és kenıolaj gyártására is felhasználhatnak. A napraforgó-termesztés<br />
bıvítésének biológiai akadályai arra vezethetık vissza, hogy a termesztés során<br />
a növényállományban felszaporodnak olyan talajeredető növénykórokozók,<br />
melyek 4-5 évig nem teszik lehetıvé a visszatérést. Sok termelı ezt már ma sem<br />
képes betartani és a közeljövıben ez a helyzet várhatóan tovább romlik. A<br />
napraforgó egyik legfontosabb kórokozója ugyanis a Sclerotinia sclerotiorum, a<br />
fehérpenészes rothadás okozója. A betegségért felelıs gomba kitartó képlete, a<br />
szklerócium, ami fertızött növényi maradványokon és a talajban telel át, onnan<br />
fertızi a növényállományt. A 4-5 éves vetésváltás ideje alatt a talajban<br />
természetesen elıforduló mikroorganizmusok lebontják a fertızött növényi<br />
részeket, elpusztítják a kórokozók kitartó képleteit.<br />
A kialakult helyzet egyik lehetséges megoldása az lenne, ha le tudnánk<br />
rövidíteni az említett visszatérési idıt oly módon, hogy a fehérpenész (és egyéb<br />
betegségek) kórokozóinak kitartóképleteit gyorsabban elpusztítjuk. Ez<br />
természetes antagonisták felhasználásával lehetséges.<br />
A gyakorlati megvalósításra egy, a SZIE Növényvédelemtani Tanszéke<br />
által szervezett konzorcium egy GAK pályázat keretében vállalkoztuk. A kutatás<br />
elsı részében trichodermákat izoláltuk kezelt napraforgó táblák talajából, illetve<br />
szármaradványokról, és a tiszta tenyészeteket rendszertanilag meghatároztuk. A<br />
vizsgálat második részében a meghatározott törzseket reagáltattuk ismert<br />
szklerotínia törzzsel. Eredményként mérhetı volt a törzsek között kialakult<br />
antagonizmus. Vizsgáltuk továbbá az említett napraforgó tábla szkelrotinia<br />
populációjának diverzitását. Megállapítottuk, hogy az egy táblán elıforduló<br />
szklerotinia törzsek szinte mindegyike külön–külön micéliális kompatibilitási<br />
csoportba tartozik, ami összhangban van a korábbi, hasonló vizsgálatok<br />
eredményeivel.
Change language