Titkár - Szent István Egyetem

A TALAJLÉGZÉS KOMPONENSEINEK KVANTIFIKÁLÁSA
Quantification of soil respiration components
Biró Marianna
SZIE MKK KTI III. évf. manna@citromail.hu
Konzulens(ek): Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens, Balogh János tudományos
segédmunkatárs
Különbözı ökoszisztémák globális szénforgalomban játszott szerepe és
ezzel kapcsolatban a globális klímaváltozás várható hatásainak elırejelzése
egyre nagyobb teret kap a nemzetközi és hazai tudományos életben. Ahhoz,
hogy a szénforgalomban betöltött szerepüket megismerhessük, és a várható
melegedésre és csapadékeloszlás-változásra adott válaszaikat becsülhessük,
CO2-gázcseréjük intenzív kutatására van szükség. A növényállományok
szénforgalmának eredıjét szénmérlegnek nevezzük, ennek egyik legfontosabb
komponense a talajlégzés. Mivel a talaj folyamatosan bocsát ki CO2-ot – így
kedvezıtlen idıszakban is, mikor a fotoszintézis nem, vagy csökkent
hatásfokkal mőködik - a folyamatnak meghatározó szerepe van az
ökoszisztémák forrás vagy nyelı aktivitásának kialakításában.
A dolgozat célja a hazánkban nagy területeken megtalálható homoki
legelı (Festuca pseudovinae) talajlégzésének kvantifikálása, illetve a
gyökérlégzés részarányának meghatározása, ezen belül az autotróf és a
heterotróf légzési folyamatokból származó CO2-kibocsátás elkülönítése,
részarányának megállapítása különbözı körülmények - elsısorban
talajnedvesség és hımérséklet, valamint a vegetáció állapotának – hatására.
Ehhez bugaci terepi gázcsereméréseket, illetve-talaj monolitokon, valamint
laborban végzett gyökérlégzés-méréseket használ fel. A gázcseremérésekhez
Licor-6400 és Licor-6200 infravörös gázanalizátort és a hozzá tartozó zárt
rendszerő talajlégzés-mérı kamrát használtunk.
Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyökérlégzés intenzitása visszaesik
a száraz idıszakokban, azonban a mikrobiális légzés ekkor is jelentıs. A
gyökérlégzés intenzitását a talajhımérséklet és víztartalom mellett jelentısen
befolyásolja a fotoszintézisbıl származó szubsztrátok mennyisége is.
A mérések eredményeinek felhasználásával talajlégzés-modellt mutatunk be,
amellyel lehetıvé válik az esetenkénti mérések közti idıszakok légzési
aktivitásának becslése.