Titkár - Szent István Egyetem

A ZAGYVA FOLYÓ ÉS A RAJTA LÉTESÍTETT MACONKAI
VÍZTÁROZÓ BIOLÓGIAI MONITOROZÁSA A ZOOPLANKTON
ÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE SEGÍTSÉGÉVEL
Biological monitoring of the River Zagyva and the Maconka reservoir by the
zooplankton composition
Tajthy Dóra
SZIE MKK KM IV. évf. tajthy@gmail.com
Konzulens(ek): Dr. Pekli József egyetemi docens, Dr. Zsuga Katalin
tudományos fımunkatárs
A víz a mindennapi életünk lételeme, mivel megfelelı mennyiségi, minıségi
jelenléte alapvetı fontosságú magához az élethez. Az Európai Unió Víz
Keretirányelve óta a vizek minısítésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a
biológiai vízminısítés, amelynek fontos mutatói közé tartozik a zooplanktont
alkotó élılény együttes is. A dolgozat ezek közül a Rotatoria, a Cladocera,
illetve a Copepoda állomány mennyiségi és minıségi változásaival foglalkozik.
A tanulmány célja, hogy ezen élılénycsoportok összetétele segítségével képet
kapjunk a Zagyva folyó és a Maconkai víztározó jelenlegi állapotáról, feltárjuk a
vizsgált vízterek vízminıségi hasonlóságait, különbözıségeit. A hazai
vízminıség-védelem helyzetének vizsgálatára az egyik legjobb modellterület a
Zagyva vízgyőjtıje, mivel a vízgyőjtı terület csaknem teljes hányada
Magyarországhoz tartozik, ahol változatosak az éghajlati, domborzati, talajtani
adottságok, valamint változatos a folyó menti település-hálózat is. A vízgyőjtı
északi részén (Tarna mente) egyes nehézipari ágazatok (bányászat, kohászat),
míg a középsı szakaszon jelentıs élelmiszeripari üzemek voltak, melyek mára
már csak részben mőködnek. A folyón létesített Maconkai víztározó a
természetközeli horgászturizmus és a versenysport szempontjából egy
kiemelkedı terület. A tározó tápláló- és egyben elvezetı vízfolyása a Zagyva,
így a folyó biológiai állapotának értékeléséhez mindkét víztér felmérése
szükséges. A vizsgálatok egy fél éves idıszakot ölelnek fel kétheti, illetve havi
mintavételi gyakorisággal. A vizsgált három élılénycsoport győjtési és
feldolgozási módja azonos volt. A helyszínen 25-50 liter vízminta átszőrésére
került sor 50 µm lyukbıségő planktonhálóval, az így tömörített minták a
helyszínen formalinnal lettek tartósítva, majd laboratóriumban mikroszkóp
segítségével megtörtént a mennyiségi, minıségi feldolgozás. A vízminıségre
vonatkozó következtetésekre a fajok indikátor szerepének, valamint a
dominancia és a diverzitás viszonyoknak a figyelembevételével került sor, a
kapott vizsgálati adatok kiértékelését statisztikai elemzések is segítették. A
dolgozat tartalmazza továbbá az ezen idıszakra vonatkozó vízkémiai adatokkal
való összehasonlítást, valamint az eredmények összevetését néhány korábbi
tanulmány adataival.