Titkár - Szent István Egyetem

A DÁMSZARVAS ÁLLOMÁNYKEZELÉSÉNEK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÜLÖNBÖZİ TERÜLETEKEN
Comparision of fallow deer management characteristics in various haunting
areas
Szerzı: Putz Krisztina
SZIE MKK Vadbiológiai és Vadgazdálkodási tanszék V. évf.
putzkriszta@freemail.hu
Konzulens(ek): Dr. Csányi Sándor egyetemei tanár, Gulyásné Sonkoly Krisztina
egyetemi tanársegéd
A hazai és külföldi szakirodalom a szarvasfélék közül legkevesebbet a
dámszarvassal (Dama dama) foglalkozik. Ennek magyarázata, hogy nem túl
elterjedt és ráadásul jelentıs részben zárt vadaskertben él. Mondhatni a
dámszarvas parki, vadaskerti vadnak tekinthetı. Európán belüli elterjedésének
határai nyugatról Portugália és Anglia északról Finnország, keltrıl Litvánia,
valamint délrıl Törökországban található meg. A magyar állomány az
elterjedési határok által határolt terület középpontja. Az elmúlt évtizedekben
fıként a telepítések hatására, elterjedési területe nıtt és ezzel arányosan a
populáció létszáma is emelkedett. Az állomány minıségi szempontból rendkívül
magas értéket képvisel, amit az is mutat, hogy a világranglista legjobb
dámszarvas agancsainak fele Magyarországról származik. Régebben ez a
különbség sokkal nagyobb volt, de a hazai exportoknak köszönhetıen más
külföldi országokban is erısödtek az állományok. Az eladások fıképpen a
Gyulaj környéki területrıl történtek és történnek. Magyarországon a legjobb
dámok Békés, Tolna, Hajdú-Bihar, Somogy megyében kerülnek terítékre, és
nem csak mennyiségben elsık ezek a területek, hanem minıségileg is az élen
állnak. Magyarországon a legnagyobb létszámú és legjobb állományokkal
rendelkezı vadgazdálkodási területeknek Gyula, Gyulaj, Guth és Lábod
tekinthetı. Tekintettel arra, hogy ezek a területek egyszerre képviselnek
kiemelkedı minıséget és mennyiséget célszerőnek tartottam további
információkat győjteni róluk. Így nem csak a trófeákról, hanem az ezeken, a
területeken lévı állomány kezelésének fı jellemzıit össze lehet hasonlítani,
valamint a kettı kapcsolatát is értékelni lehet. Dolgozatom célja, hogy az
Országos Vadgazdálkodási Adattárban tárolt adatok alapján megvizsgáljam,
milyen állománykezelési stratégiákat folytatnak az ország legjelentısebb dámos
területeken. Összességében pedig lehet-e a 4 terület keretében hasonló elemeket
kimutatni vagy sem. A vizsgált idıszak 1990-2005 ig. terjedt el, melyen belül a
dámszarvas becslési, és hasznosítási és trófeabírálati adatokat vizsgáltam.