Titkár - Szent István Egyetem

A NEMESPONTY TAKARMÁNYÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE
REPCEDARÁVAL ÉS ENNEK HATÁSA A HALRA NÉZVE
Rape grit supplement in the carp nutrition and its effects on fish
Molnár Tamás
SZIE MKK V évf. szidol.bt@chello.hu
Konzulens(ek): Trenovszki Magdolna tanszéki mérnök, Dr. Szabó Tamás,
egyetemi adjunktus
Magyarországon az egy fıre jutó éves halfogyasztás 2-4 kg, míg
Európában 22-24 kg közé esik ez az érték. Az elfogyasztott tengeri halak az
ember számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A többszörösen
telítetlen zsírsavak (omega-3, pl. α-linolénsav, illetve omega-6, pl. linolsav)
különösképpen, pedig az omega-3 zsírsav-csoport élettani szerepe rendkívül
sokrétő. Jelentıs a szív- és érrendszer védelmében betöltött szerepük, elsısorban
a vér koleszterin- és triglicerid szintjének csökkentése, valamint a magas
vérnyomás kedvezı befolyásolása révén. Általánosságban elmondható, hogy a
halhús zsírsav-összetétele egyértelmően tükrözi az elfogyasztott táplálék, vagy a
feletetett takarmány zsírsav-összetételét.
A ponty gazdasági szempontból a legfontosabb, a fogyasztói szokásokat
tekintve, pedig a legnépszerőbb hazai haszonhal. A jelenlegi
pontytakarmányozási-technológia eredményeként a halhúsban az omega-3
zsírsavak telített zsírsavakhoz viszonyított aránya a szükségesnél jóval
alacsonyabb. Az omega-3 legnagyobb mennyiségben a repce-, a szója- és a
lenmagolajban található, az extrahált repcedara több mint hússzoros
mennyiségben tartalmazza a linolénsavat, mint az állati eredető zsírok.
A dolgozat célul tőzte ki a laboratóriumi körülmények között tartott
pontyok takarmányozás módosítását repcedara etetésével. A kutatás fı célja,
hogy megfigyeljük a repcedara etetésének hatását a növekedésre és a
táplálékfelvételre.
A nyár végén két kísérletet állítottunk be egynyaras és másodnyaras
pontyokkal. A kísérletek két hétig tartottak és mindkét alkalommal különbözı
kezelést alkalmaztunk. A kísérletek során mindkét csoport tagjai 50%-ban
magas fehérjetartalmú haltápot kaptak. Azonban az „A” csoportnak 50%-ban
áztatott búzát, míg a „B” csoportnak 50%-ban hidegen sajtolt repcedarát adtuk
kiegészítésként. A kísérletek alatt mértük a táplálékfelvételt, testtömeget és
növekedési rátát. Az eredmények megegyeznek abban, hogy a repcedara nincsen
negatív hatással a halak növekedésére és takarmány-hasznosítására. Az általunk
végzett kísérletek eredményei azt mutatták, hogy a növényi eredető takarmány
racionális mértékő felhasználása nem befolyásolja károsan a halak egészségi
állapotát.